Szia Johnny,

Köszi az infót! Egyetlen mondatoddal nem értek egyet: szerintem igenis el lehet szúrni a döntést, ha nem jó oktatóhoz megyünk.

Korábban versenysíztem, onnan tudom, milyen fontos a jó edző. Nemcsak az, hogy bírjuk egymást, mert elég sokat fogom látni a fejét, hanem az is, hogy milyen jól tanít. (Találkoztam olyan szakemberrel is aki hiába volt jó, képtelen volt másnak átadni a tudását. Ezzel a szerencsétlen tanítvány nem sokat ér, hacsak nem ellesőzseninek született.)

Szerintem az elmélet fontos. A siklóernyőzés veszélyes üzem. Az a másfél másodperc - amid a levegőben van a korrekcióra, ha valami nem jól jött össze - a cselekvésre kell, és nincs idő azon gondolkodni, hogy na most akkor mit is csinálj. Azt már tudnod kell, mikor felszállsz. (Persze a szintednek megfelelően.) Akár könyvből is.

Igazad van abban is, hogy a "repülés élvezete a lényeg". Szerintem viszonylag kevesen vannak, akik nem ezért kezdtek el repülni. De én itt megint oda jutok vissza, hogy jó legyen az oktató, mert minél gyorsabban haladok, annál jobban tudom élvezni a dolgot.
Másrészt itt is tuti vannak olyan kis ernyőkezelési trükkök, amiket ha megmutat, többet érek vele, mint öt oktatókönyvvel.

Szerintem egy oktató színvonalát le lehet mérni azon, hogyan repülnek (vagy bénakacsáznak :-) ) a tanítványai.

Na a fentiek miatt szeretném elkerülni a pocsék oktatókat. Nincs kedvem évekig, bénázni, meg ahhoz sem, hogy esetleg "elfelejtsen" szólni valamiről, ami miatt később én töröm ki a nyakam.

De ezek szerint neked az Artúrról jó tapasztalataid vannak...?