HJM Creative Commons License 2001.06.06 0 0 411

Teleki Pál, gróf (1871-1941) egyetemi tanár, a két világháború közötti korszak egyik vezető államférfija, miniszterelnök. 1909-1913 között a Földrajzi Intézet igazgatója. Földrajztudósként világhírnevét már ekkor megalapozta. A tanácsköztársaság megdöntése érdekében részt vett a bécsi és szegedi szervezkedésekben. 1920-21-ben miniszterelnök. Az első királypuccs után lemondott. A frankhamisítási botrányban kompromittálódott. 1939. február 16-tól 1941. április 3-ig ismét miniszterelnök. Nevéhez fűződik az a kormányzati döntés, hogy Magyarország 1939 szeptemberében kívül maradt a háborún. Megakadályozta, hogy a német csapatok átvonulását az ország területén a lengyel hadjárat idején (1939. szeptember). Meghirdette a „fegyveres semlegesség" politikáját. A németek nyugat-európai katonai sikerei és Olaszország belépése a háborúba megrendítették helyzetét. Jugoszláviával örök barátsági szerződést kötött (1940. december). A németellenes belgrádi fordulat után a németek kicsikarták Magyarország fegyveres részvételét Jugoszlávia lerohanásában. Életművét, a békés revíziót és a „fegyveres semlegességet" összeomolni látván, öngyilkos lett. Horthyhoz írt búcsúlevelében elítélte a Jugoszlávia elleni fellépést: „Szószegők lettünk - gyávaságból - a mohácsi beszéden alapuló örökbéke-szerződéssel szemben…"

A magyar külpolitika Trianon után

„Igazságot Magyarországnak!"

Az irredenta mozgalom

Horthy - A tengerész
Filmrészlet

Horthy - A fővezér
Filmrészlet

Horthy - A kormányzó
Filmrészlet

Horthy Miklós (1868-1957) tengerésztiszt, ellentengernagy, Magyarország kormányzója 1920-1944 között. Jómódú református vallású középnemesi családból származott. 1909-től 1914-ig I. Ferenc József egyik szárnysegédje volt. Az I. világháborúban a Novara nevű sorhajó parancsnoka volt. Az otrantói tengeri ütközetben - melyben súlyosan megsebesült - kitüntette magát 1917 májusában. IV. Károly 1918 márciusában ellentengernaggyá léptette elő, így az egész flotta parancsnoka lett. 1919 júniustól a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere, majd a „nemzeti hadsereg" fővezére. Felelősség terheli a tiszti különítmények által elkövetett gyilkosságokért. Fegyveresei élén 1919. novemberben 16-án bevonult Budapestre. 1920. március 1-én a nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választotta. 1921-ben megakadályozta IV. Károly két, a trón elfoglalására tett kísérletét. Bár a gyakorlati politikába nem mindig avatkozott be, politikája a konzervatív erőket támogatta. Szovjet-ellenessége és a trianoni béke minden áron való revíziójának szándéka nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország szoros kapcsolatokat épített ki a fasiszta Olaszországgal, majd a náci Németországgal, később szövetséget is kötött velük (háromhatalmi egyezmény, 1940. szeptember), noha Hitlert és a nácikat megvetette. Fontos szerepet játszott abban, hogy Magyarország belesodródott a II.világháborúba. 1942-ben a nyugati hatalmakkal való kapcsolatfelvételt a szovjetellenes háborús erőfeszítések kísérték. Amikor a különbéke-kísérletek megakadályozására a németek megszállták hazánkat (1944. március 19.), kényszerűségből bár, de kinevezte a németek által követelt új kormányt. Közreműködésével a németeknek sikerült jogfolytonosság látszatát fenntartani. A háborúból való kilépési kísérletét (1944.október 15.) rosszul készítette elő. A német segítséggel végrehajtott nyilas puccs után Horthy-t Németországba szállították, ahol amerikai fogságba került. A nürnbergi perben tanúként hallgatták ki. 1948-tól haláláig a portugáliai Estorilban élt. Hamvait 1993 őszén szállították haza, újratemetésére szülőfalujában, Kenderesen került sor.

Előzmény: HJM (410)