Szia terrigena!

Bocs, hogy nem írtam hamarabb, de eléggé be voltam havazva.

Amit a 14-es elehjén írtál, az szerintem teljesen ül. Talán csak az alábbi kiegészítésekkel:

1. Vannak olyan erszényesek is, amelyek a méhlepényesekkel szemben nemhogy alulmaradtak, hanem éppenhogy élnek és virulnak. Ilyen pl. a virginiai oposszim melynek elterjedési területe folyamatosan észak felé terjeszkedik, és mára már a kanadai határon is túljutott.

2. Az ausztráliai hangyászsün elterjedési területe ma is elég nagy Ausztráliában, így - kloakás létére - aránylag jól bírja a versenyt.

Szerintem általánosságban nem az erszényesség volt az oka annak, hogy az erszényesek az esetek nagyobb részében alulmaradtak a méhlepényesekkel szemben, hanem hogy a környezeti változásokat az univerzális életbenmaradási stratégiát folytató állatok (és a történetekben szereplő méhlepényesek többsége ilyen) jobban viselték, mint a szélsőségesen specializált fajok (a veszélybe került erszényesek többsége ilyen).

"Hát azért egy állatkert csal meg tudja oldani. Vagy ennyire rossz a pénzügyi helyzetetek?"

Ha kiszámolnánk, hogy ennek a takarmányadagnak mennyi a pénzértéke, kiderüle, hogy nem sok. Már ha lehet kapni. A baj csak az, hogy a főtt tojáson és a lisztkukacon kívül a többi ilyen mennyiségben nálunk nemigen szerezhető be. vagy legalábbis nem olyan biztonsággal, hogy ilyen értékes állatok napi takarmányozását erre biztosan lehessen alapozni. Békát nem lehet fogni, mert mind védett, a rákok többsége szitnúgy, és elég macerás is valakit kikuldeni, hogy fogjon m,ár rákot. És mi van, ha nem talál. A csőrösnek akkor is ennie kell... Földigilisztát a pecások szoktak gyűjteni, és vannak jó gilisztás helyek. De még a legjobb helyen is kicsi az esélye annak, hogy ennyit találjon az emberfia.
Az egyetlen biztos lehetőség, ha takarmányszervezet-termelő háttértenyészetet állítunk be. De akkor az említett létszámnak sokszorosát kitevő mennyiségű gilisztát, rákot és békát kéne tartani, hogy ennyit naponta ki lehessen venni anélkül, hogy az állomány fennmaradását ez érzékenyen érintené. Erre külön épület, személyzet, munkabér, stb. kéne (és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy tulajdonképpen kacsacsőrű emlőst nem is igen lehet beszerezni), úgyhogy azért, ha jobban belegondolsz, lehet látni, hogy elég gáz a dolog.

A kitömött kacsacsőrű igazából nem olyan rettenetes ritkaság. A Magyar Természettudományi Múzeumnak több is van (bár asszem momentán egyik sincs kiállítva), de láttam már vidéki (ugyan elég nagymúltú) gimnázium biosz-szertárában is.

Az oldal kilukadása nem tesz jót a szervezet belső egyenúlyi állapotának, ezért azonnal küldöm, hogy miért is esznek sokat a csőrösek. Csak még 10 percet adj, amig begépelem!

hangaroa