Eléggé egyszerű, és mégis összetett a kérdés.

Az adó a következőkből áll össze:

1. Az opciós ár (az említett esetben a részvény névértéke) és az opció gyakorlásának időpontjában érvényes tőzsdei ár különbsége miatt keletkező jövedelem és az erre fizetendő adó.
Az adótörvény (95. évi CXVII.) erre vonatkozó paragrafusából részlet:

"(8)  Egyéb jövedelem az a vagyoni érték, amelyet a magánszemély az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi, illetőleg eladási jogának gyakorlása által szerez meg a következők szerint:
a)  Jegyzési, vételi jog gyakorlása esetén az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjában érvényesülő szokásos piaci értékéből azt a részt kell figyelembe venni, amely a magánszemély által a jog megszerzése ellenében és az értékpapír megszerzéséért adott ellenértéket meghaladja (ebben az esetben a jövedelemszerzés időpontja az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napja)."

Tehát a fentiek szerint megszerzett jövedelem az összevont adóalapba tartozik. Ott aztán, hogy ?%, azt ugye a teljes éves jövedelem szerinti sávok határozzák meg (20, 30, vagy 40). Ha az opció gyakorlásakor rögtön el is adod a részvényt, akkor csak ezt a kategóriát vedd figyelembe.

2. Árfolyamnyereségadó
Ha az opció gyakorlásakor nem adod el azonnal a részvényt, hanem megtartod, és csak később adod el a gyakorláskori piaci árnál magasabb áron, akkor a gyakorláskori piaci ár és a magasabb eladási ár közötti különbség már árfolyamnyereségnek minősül, jelenleg 20%-al adózik.

Még néhány fontos tudnivaló:
Az 1. pont szerinti jövedelem TB (egészségügyi hozzájárulás) köteles is, nem tudom pontosan milyen mértékben.

Ha itt Németországban bejegyzett részvényekről van szó, akkor a megszerzése a devizatörvény előírásai alá tartozik. Az említett felállásra a Dtv. 35/B paragrafusa vonatkozik, mely szerint az ügylet bejelentésköteles az MNB felé. Erre is figyelni kell.

Üdv, H.