No igen, nekem a 210 km elôzô nap úgy jött össze, hogy hajnalban indulva letekertem a tetthelyre. Azt hittem ugyanis, hogy reggel 11-ig kell bejelentkezni a gimnázium kollégiumába, így kénytelen voltam kevés alvással ezt a döntést hozni. Megérkezés után és zuhanyozás helyett megkerestem egykori osztálytársamat, aki most Almádiban, a nevezett kéttannyelvűben matektanárkodik angolul. Ô a feleségével az iskolában található szolgálati lakások egyikében éldegél, és a napokban várják a kisbabát. Készült itt néhány fénykép is.

Jártattuk a szánkat vagy másfél óráig, néztük a képeket az amerikai és angliai külmunkájukról, aztán elbúcsúztunk. Úgy hittem, a Bakony lesz délután az úticélom, de rájöttem, hogy ugyanazon az úton tudnék csak visszajönni, ezért maradt a Veszprém - Nagyvázsony - Dörgicse - B.szôlôs - Római út - Almádi útvonal. Itt sok szép romladék magasodik, és a falvak maguk is szépek. Mindez kb. 80 km lehetett; tény, hogy estére a mérô 217-et mutatott - no persze nem 12 óra alatt.

Könyvmoly, Robin: Eléggé rohantam a célban, ezért most köszönöm meg nektek a nagy napot. Ha Bátyó is benéz, akkor majd neki is.