Az, hogy az emberi gondolkodás korlátos elismerem, de az nem abból következik, hogy

"Ha bármit megírni nem lehet, azzal elismered, hogy az emberi gondolkodás korlátos! "

Ugyanakkor azt állitom, hogy az emberi gondolkodás korlátja egy jóval magasabb szinten van, mint a gépi korlátok.
Ezt arra a nem túl tudományos tapasztalatra alapozom, hogy egyenlőre a gépek nem képesek többre, mint amire mi programozzuk. Mi viszont többre is képesek vagyunk. Ez triviális.

"Ha az ember talál ezen problémákra egy algoritmust (mondjuk legyen ez a hasraütés), akkor ez már le is programozható... "

Szerintem nem. Pont ez az, amit nem tudunk se megmagyarázni, se leprogramozni. Ez a megérzés. Valami azt súgja, hogy.... Nem tudjuk bizonyitani, de a tapasztalat igazolni látszik. Másképpen: Miért van sokszor, hogy "erről jut eszembe....." ? Mert van bennünk intuició! A gépben nincs. Szerintem itt a lényegi különbség a Turing gép és közöttünk.

"Ugy gondolom a könyv kifestéséhez nem kell gondolkodás. ...."

Miért? mindjár irod is:

"úgy szinezi ki, hogy számára a legkellemesebb legyen. ...."

Mi az, hogy kellemes? Egy gépnek mi a kellemes? Az Ember a képzeletében kitalálja a szineket. Sok-sok alternativa közül választ. Mindegyiket elképzeli, hogyan festene. (Ez mi, ha nem gondolkodás?) Végül dönt egy kombináció melett, mert neki ez kellemes! A gép nem igy működik!!!

"Adj a kezébe 3 sárga árnyalatú tollat, s akkor már gondban lesz... "

Igen! Az Ember gondban lesz, mert leszűkitetted a mozgásterét. De a gép? Az nem lesz gonban! Sőt! Leegyszerűsödik a választása. Sokkal gyorsabban elkészül, mintha száz szinből kellene választania. Más kérdés, hogy értelmes lesz-e a kép?
Az Embertől megkérdezheted, miért épp ezeket a szineket választotta. Válaszolni is fog (a hangulatom miatt, kinéztem az abalkon és...., úgy emlékkszem a rózsa piros, stb.).
A gép miért azokat választotta? Mert az adatbázisban ez, meg ez igy van leirva.

"Új információk létrehozására pedig azt hiszem már egy gép is képes volt. Nem tudom a pontos URL-t, de olvastam, hogy a matematikai axiómákat betáplálva a gép szép sorban "fedezte fel" a tételeket. A sok hagyományos tétel közt volt egy csomó lényegtelen(triviális) is, de volt olyan is, melyről kiderült nemrég egy indiai matematikus fedezte fel.
Esküszöm megpróbálom megkeresni hol olvastam. "

Ez naggyon érdekelne! Ha sikerülne utánajárnod, ird meg légyszives.

Az információtartalomról a vélekedésed érdekes, de ha jól értem azt mondod, hogy egy dolog információtartalma állandó. Az, hogy Én mit értek ki belőle, viszoint a kinyerés algoritmusától függ.

Ebbő számomra furcsa dolgok következnek. Ha ez igy van, akkor minden létező dolog, minden információt tartalmaz, mivel megadom azt az algoritmust, amivel éppen az az információ nyerhető ki, amit akarok. Azaz minden mindent tartalmaz, tehát semmit sem tartalmaz!
Kis példával: Legyen a Magyar ABC egy jelkészlet. Minden jelhez, hozzárendelek egy hangot. Az A jelhez az "a" hangot, a B jelhez a "b" hangot, stb. Ez az én algoritmusom! De most gyártok egy másikat. A másik algoritmusomban a A jelhez a "z" hangot rendelem. Egy harmadikban pedig az A jelhez a "g" hangot.
Ezek szerint az A jel az összes kimondható hangot tartalmazza????
Szerintem nem! Információ önmagában nincs! Van viszont egy dolognak, az adott körülmények között információtartalma. Azaz információhordozó: egy adott dolog vagy jelenség az adott kontextusban.

Kicsit hosszú lett.
Udv,
Fuhur