Hallgattam egy kicsit az éjszaka, és úgy érzem, hogy ezekhez az erősen idézőjelbe tett zenékhez tökéletesen passzolnak SzK (ön)ironikus szövegei... Ha az egészet úgy nézed, mint egy jól/rosszul kitalált szerepet/pózt, amelynek ugyanúgy része a gárgyú szöveg, mint az idióta mozgás és az unott énekhang ( mondjuk ebben tényleg van mit fejlődnie :-)), akkor talán elnézhető neki, hogy ilyen... Azon már lehet vitatkozni, hogy mindez mennyire illeszkedik a Neo zenei és képi (:-)) világához, valóban sokkal kevésbé, de én örülök, hogy nem csak a szigorúság árad a koncerteken, hanem van min vihorászni is, Mátyás savanyú ábrázatán túl... :-)))