Kedves Bard,

mielött félreértés alakulna ki, szeretném leszögezni, hogy nem történész vagyok, hanem kutatóorvos és a mitokondriumok a szakterületem :).

A történelemhez annyi közöm van, hogy erdélyi székely családból származom és sokáig régész szeretetm volna lenni. Afféle romantikus elképzelésként Attla sirját akartam megtalálni, amivel majd bebizonyitom, hogy mi székelyek igenis a hunok leszármazottai vagyunk. Elég módszresen készültem, mindent elolvastam, amit lehetett. Aztán végre kezembe került Kézai Huntörténete, ami alaposan kiábránditott. Kiritt a műből, hogy Kun László kun orientációját szolgálja. Ekkor nyergeltem át a molekuláris biológiára. Maradt viszont kikapcsolódásnak, mint másoknak a szépirodalom, nekem a történelmi vonatkozású könyvek olvasgatása.

Az eredeti kérdésre visszatérve, az a populáció, amely a magyarság kialakulásnak nyersanyagául szolgált, az általad emlitett könyvekben (ami azért az elfogadott álláspontnak tekinthető) valóban a a sztyeppe (tegyük hozzá közvetlen) északi szomszédságában van az ugor szállás terület. Ennek indoklását legalaposabban László Gyulánál találod meg, amely főleg pollenvizsgálatok és nylevi adatok (pl. növény nevek) egybevetésén alapul. Ezzel a lokalizációval öszhangban vannak a magyar nyelv ősiráni jövevény szavai is. Ezek arról tanuskodnak, hogy az ugorok déli csoportja érintkezett és talán valamelyest be is logott az iráni szállásterületbe. Átvették a fejlettebb gazdálkodásra utaló szavakat, tehát nagy valószinüséggel a technológiát is. Ennek következtében megnőtt az élelem termelés terméshozama. Ez tett lehetővé egy fajta népesség robbanást. Követhető, hogy mivel a déli csoport vette át elöszőr a fejlett technológiát és ez a csoport nőtt meg legjobban. Ezek voltunk mi magyarok.

Mercurius