Gerenda Creative Commons License 2001.05.07 0 0 topiknyitó

Valamék estve ülünk ám a kocsmában, a gulyát persze mán hazahajtottam, oszt látjuk a haverokkal, hogy a tévében valami jó kis verekedős vígjátékot adnak. Ördöngös egy szerkezet, már azt a nájlont sem kell elébe ragasztani, úgy is színes. Kérdjük a kocsmáros Lajost, hogy ez meg mi, mer eddig még nem láttuk, erre mondja, hogy ezek valami hatalmas párt, és a tévébő felvette az összes gyűlésüket, és a fia, aki diszzsóké a szomszéd faluban, jól összevagdosta. Azt nem tudta egyikünk se, mér vagdosta össze, a kép azér jó lett, ügyes fia van a kocsmárosnak, na. Nézzük aztat a prtot, oszt úgy döntöttünk, hogy ha ez a csürhe, amék egy disznócsordához sem jön, hatalmi párt lehet, akkór mi is csináunk pártotat. Nekünk, gulyásoknak, mé ne lehetne saját hatalmi pártunk?!? Mi sem vagyunk ám rosszabbak annál a csürhéné! Majd még koalícióba is lépünk, ha belefér a lábunk.

Csináltunk is gyorsan proglamot. A Jancsinak haza kellett mennie, fiatal ember, az ő plogramját még az asszony írja. Mink meg összeírtuk, hogy mit kíván a magyar gulyás. Rövid pvogram lett, mint mikó ott csuszognak a jégen, oszt aszongyák a porterek, hogy kűr.

Hát, a mi legnagyobb gondunk az adó. Nem is az adó, inkább az adószedő. A ploglamunk tehát az, hogy eltöröljük az adót. Meg az adószedőt is, de azt nem kell ploglamozni, elintézzük magunk is.

A múltkoriban, hát egyszer csak nem felbukkan az orrom ellőtt egy városi ember? Ippeg szenderegtem, hát tisztára a frászt hozza rám, ahogy aszongya, hogy ő valami kis térségi adószedő. Csak lestem, mint miniszter a népszerűségi indexet.

Soha nem láttam még illen bátor embert. Csak úgy, kijön a gulyához adót szedni. De lehet, hogy nem is bátor, csak bolond vót szegény. Akkor foktam gyanút, amikó csak jártatja a száját, hogy milyen össznemzetbisztonsági érdek, hogy én adót fizessek neki, közben előkerült a Bodri, kétszer megkerülte, leült elé a szája szélit nyalogatva, a hülyéje meg azt mondja, hogy jaj de aranyos kutyus, adjál pacsit.

Bodri ismeri a dörgést. Tudta ő, hogy kap majd a hátára egy csattanósat, amiért hagyta, hogy ez a városi fityisz meglepjen legszebb álmomban, de azért ő szereti az adószedőt.

Szóval, jártatja ám a száját ez a ficere, hogy így fizessek, meg úgy, és akkor a kegyelmes urak majd elkerülik a legelőt, és nem építenek ide a közepibe színházat, csak lestem döbbenten, hogy mégis milyen egy marha ez az alak, tán csak nem a gulyán tett csodát a jóisten, erre azt hitte, hogy befostam az ijedtségtől, és aszongya, hogy akkor viszi az adót. Nyúlna ám a táskámhoz, no, azt azér mán mégsem, kapok a fokoshoz, és sutty!

Jó régi ez a fokos, még az ük-ük-üknagyapámé vót a Bocskai-fölkelés idején, állítólag magától a brigadérostól kapta. Akár így volt, akár nem, az biztos, hogy valamék ősöm a nyelét két részre osztotta, az egyik felén vezették a labancokat, de a másik felén, no ott az adószedőket. Hosszú sor! Szerencsés család ám a mienk, évszázadok óta legeltetünk ezen a vidéken. A Bodri fajtája is ezért ismeri meg az adószedőt, az összes kilencszer csavart génjével tudja, hogy mi a tisztes eljárás.

A Bodri erre lett kitenyésztve. A déli szunyókáláshoz használt bundát is a Bodri valamelyik ősének köszönheti a család. Régebben, amikor még volt medve a dombok között, és nem irották ki az urak, időnként legyütt a medve, és megpróbált ellopni egy-egy kisebb marhát. (Akkoriban még kevesebb volt a lopás. Most sokkal több, pedig medve mán nincs. Azt is ellopták.) No ekkor jött a Bodri. (Mindegyik bodrit Bodrinak hívták, így egyszerűbb megjegyezni a nevét.) Szerencsétlen medvét pillanatok alatt leölte a kutya. Így lett a családnak időnként új medvebundája. A bodri fajta meg apránként evett már mindenféle útonállót. Nem lehet ám azt a birtokot suttyomban kísérteteknek eladni, amit a Bodri őriz!

Ez az adószedő is így faragott rá, és így faragtam rá őt a fokos nyelire. Bodri már a sutty után tudta, hogy ma ünnep van. Ennek a fokosnak van egy jó arasznyi tüskéje, amikor az csontot fog, már eldőlt a kérdés, és az áldozat is. Most is simán felszúrtam a pasas fejit, mint iskolás gyerek a lótetűt. Kicsit azért megforgattam a tüskét az agyában, hogy hótában ne rángatódzzon annyit, még megijeszti valamelyik állatot. Elmentem a korgyéér a gunyhóhoz, ahun azt a finom krumplipálenkát főzi a Pista. Ott találkoztam is a Pista körzeti rendőrrel, megkértem, hogy segítsen már egy kicsit, mert fáj a derekam. Rendes gyerek a Pista, jó rendőr. A csibészeket simán lelövöldözi, aztán elássa üket. Neki szabad, a miniszertől kapott puskát. Szóval, időnként segítünk egymásnak ásni. Amíg visszaértünk, a Bodri rendes volt, vigyázott a térségi adószedőre. Délutánra csak felraktuk a fickót a talicskára, és eltoltuk az erdőszéli temetőhöz. Ott van elásva az összes csibész és adószedő, szépen egymás mellett. Itt már tartanunk kell magunkat a hagyományhoz. Mink, gulyások, mindenkinek megadjuk a tiszteletet.

Elkezdtünk ásni a Pistával, közben a Bodri hozzálátott a tisztelethez. Szokás szerint evett egy kis velőt, a belsőséget, meg egy fél lábat. Aztán elvitte a többi jussát a saját területére, és elásta. Azt hiszem, most csak a végtagokat vitte, meg talán egy fület. A fület, azt szereti a Bodri. A maradékot bedobáltuk a sírba, dobtunk rá kis meszet, és elfődeltük. Jó mély sír volt, hogy mindenféle ronda dögevő ne férjen hozzá néhai adószedőhöz.

Ez a pasas egyszerű eset volt. Még egyszerűbb lett volna, ha az a nyavalyás Bodri nem alszik el. Talán megártott neki a tennapi pacal. Ha minden rendben megy, elsőkent ő veszi észre az adószedőt, simán bekergeti a marhák közé, aztán meghajtja a gulyát. Utána már temetni sem kell, a Bodri felnyalogatja, ami maradt. Persze vannak nehezebb napjai a Bodrinak is. A múltkoriban este lepett meg egy névtelen adóügyi ember, éppen bablevest főztem, hát egyszercsak felbukkan a tűz mellett, mint miniszter a bombagyárban. Volt ám meglepetés! El is rontottam az ütést, a fickó beleesett a tűzbe, felgyulladt, és a levesemet is kidöntötte. Mire eloltottam a pacákot, már sülni kezdett, pedig elég vastag volt a bőr a képin. A Bodri végül csak megjelent, és olyan vágyódó szemekkel szimatolt, hogy inkább visszatoltam a fickót a tűzbe, és raktam rá egy réteg fát és fődet. Reggelre szépen megpuhult. No, azóta szereti a Bodri a fület.

---------------------------------------------
A Magyar Gulyás Párt programja

1. Megszüntetjük az adókat.
2. A Parlamentben kötelezővé tesszük a medvebunda viselését.
3. A gulyásleves legyen gulyásleves!
4. Legyen gulyásleves!
5. Szabadság, Egyenlőség, Testvériség!
6. A rendet Bodri garantálja.
7. Szavazzatok ránk!

------------------------------------------------

Várom a pollitikai kérdéseket, és azokat az okosakat is, akik majd válaszolnak rájuk.
Persze jöhetnek a tagok is! A jelentkezésnél vegyétek figyelembe, hogy ez egy valódi demorkatikus párt, ezért akinek nem tetszik a képe, azt nem veszem fel. Aki meg szívóskodik, arra ráeresztem Bodrit.

G