Egyáltalán nem az, sőt egyre inkább az az érzésem, hogy van igazság abban, amit mondasz, bár a legkézenfekvőbb válasz valóban az, hogy az egésznek csak dramaturgiai okai vannak: a két főhősnek találkoznia, Danyilov halálának értelmet nyernie és Zajcevnek győznie kellett... Az egészen westernszerű párbajban, ahol mindkét fél nyilt sisakkal állt ki a másik elé ( hiszen Vaszilij is előjött a rejtekhelyéről, ezt ne felejtsük el, neki csak annyi előnye volt, hogy nem hihette azt, a másik halott... ), az is érdekes, hogy a német és az orosz is súlyos veszteségekkel a háta mögött ( vagy akár a szívében... :-)) lépett elő a fedezékéből. Az egyik oldalon egy gyászoló apa, a másikon egy gyászoló barát és szerető, így akármelyikőjük viselkedéséből kitűnhet akár az általad említett önfeladás is...