SZia Bubo!

Mert a nagy tomeg miatt az esemeny horizont igen tavol van a szingularitastol.

Na ez nagyon fontos és igaz.

Csak hogy a bubo (189)-ben még ilyet írtál:
Mi van akkor ha letezne egy tobb milliard naptomegu fekete lyuk, de olyan, ami test.

Ez a kettő nem megy együtt, mert a 100 milliárd naptömegű esetekben, már nem áll össze akkora anyagi szerkezet mely az esemény horizont gömbjét kitöltené.
Tehát ha megengeded át alakítom a kérdésedet olyanra, hogy leláthatok-e egy olyan űrhajó aljára amely alsó fele, már az esemény horizonton belül és felső fele a fejemmel együtt még kívül van. VÁLASZ: NEM LÁTSZ LE.

A lábad felemelésére továbbra is az fzso (192)-ben a válasz, hogy túl kicsiny a sebessége ahhoz, hogy ez az esemény horizont vonatkozzon rá.

Egyaltalan az esemenyhorizont "vastagsaga" mekkora?

Az esemény horizont elvi, azaz számolt határ, tehát 3D térben egy 2D-ós gömbfelület, azaz 0 a vastagsága.

És végül a kvantummos méretekre megközelítve az esemény horizontot említettem neked a valószínűségi tulajdonságokat, és már meg van a forrás a Hawking sugárzáshoz:
Hawking: Az idő rövid története, vagy keményebben A Hawking, Penrose: Az tér és az idő szerkezete.

Talán sikerült a végére járni kérdésednek
Nóra