Trendo barátom!

Szerintem az áramellátásnak maximum annyi köze van a hangképhez, mint a szoba falára tett lila csíkos tapétának (de szigorúan függőleges csíkozással!)
Mint te magad is írtad: szubjektív. Beleölsz egy rakás energiát, pénzt, és miután meghallgatod, megnyugtatod a lelkedet, hogy érdemes volt, mert jobban szól. Persze ha eredetileg nagyon szar volt az áramellátás, és most jó lett, akkor no comment! Vagy ha hiányzott a védőföldelés, és most van, akkor is lehetséges. De egyébként? Ugyanaz, mint a hangfalkábel kérdése: bizonyos szint után (ez persze nem a régi hajszárító zsinór kiszuperálva) már nem érdemes javítani, mert nincs mit. Itt most a csukló vastagságú marha drága ötvözetből készült hangfalkábelekre gondolok.
És persze itt tart a csöves kontra tranyó vagy FAT téma is: engem megnyugtat, ha látok egy csövet, holott ha hallanám a két szerkót bekötött szemmel, lehet, hogy a tranyósra szavaznék.
Másokat ugyanígy megnyugtat egy jól bevezetett tápellátás gondolata. Ez persze nem bűn, nem hiba. Annak ellenére, hogy fizikai tartalma sajnos csak ritkán van, de ha ezáltal mégis nagyobb örömét leli a zenehallgatásban, akkor fantasztikus eredmény, mivel a zene élvezete 90%-ban a lelki hozzáállásról szól.
.