Dear Mr. Spock,

Az eredeti / öntött kô probléma is sarkalatos pontja a feltételezésnek. A homokkôrôl nem tudok túl sokat, viszont azt tudom, hogy van olyan mészkô, ami szinte megkülönböztethetetlen a korosabb, középkorban használt lassan kötô mészkô zúzalék / oltott mész habarcstól. Ez a habarcs ugyanis tökéletes mészkôvé szilárdul az idôk során. Ezt el tudom képzelni a homokkôrôl is, hiszem az alkotóanyagai ugyanazok lehetnek, mint a kérdéses monolit tömböknek. Persze akkor is ott van a természetes rétegzôdés hiánya, bár szerintem egy homokkôtömb is lehet tök homogén. Nem tudom.

Hát igen, ha kevesebb mint 5 perc jut egy kôtömbre, akkor ott gond lehet a kötési idôvel. A betont ismerve, kötésgyorsító nélkül 24 óra alatt már eléri szilárdságának (ha jól emlékszem) 50%-át, 72 óra alatt 90 százalékát. Ha jól szervezik a dolgot, akkor elképzelhetô, hogy egy tömbre juthat 1 nap zsaluban történô ácsorgás. Ez működhet, ha a zsalukat mondjuk úgy állítják fel, mint a sakktáblán a fekete mezôket: egy kô, majd egy luk, újra egy kô. stb. Szóval a sarkukkal érintkeznek. Ha kész az összes 'fekete mezô' a szinten, kiszedik a zsalukat, majd az ekkor már pontosan illeszkedô kövek kövé, zsaluk nélkül csak beömlesztik a kitöltô anyagot. A zsalukat ugyanis itt maguk az elsô körben öntött kövek képezik, kivéve a szint szélét.

Amit Pedro mondott a kövekben talált hajról meg emberi szôrrôl, az nagyon érdekes. Én nem hallottam róla, de azt tudom, hogy némely technológiáknál használtak állati szôrt mint húzószilárdságot növelô adalékot. (vályog - törek) Bár a piramisoknál erre nincs szükség, mivel az építmény szerkezetébôl adódóan itt csak nyomóerôk ébrednek. Kivéve a belsô kamrákat áthidaló tömböket, de lehet hogy ott sem kellett ezzel számolni, mert a terhelés egyszerűen 'áthidalódik', vagy a kis fesztáv miatt elégséges az anyag saját belsô húzó / hajlító szilárdsága.