Csak azért kérdeztem, mert nem félsz attól, hogy eljön a pillanat, és megunod ezt is, mondjuk a 234. meghallgatás után? :)) Abban teljesen igazad van (és korántsem csak"banán"-ügyben:)), hogy ha túl gyakran és sokszor hall az ember valamit, kiüresedhet a mű. Lásd Berlioz Rákóczi-indulóját, amivel anno minden reggelét kezdte a Kossuth. Amiket sorolsz, nagyon jó zenék. Mellesleg magam úgy vagyok sok régi motorossal, hogy látom (vagy látni vélem? :)))) náluk a fejlődést. Azt szoktam mondani némelyikük kapcsán, hogy olyan, mint a jó aszúbor. Az idő nemhogy ártana neki, de egyenesen nemesíti. Egyre jobb lesz. Ilyen érzésem van Zoránnal kapcsolatban is, de Presser is ez a kategória. És még vannak páran. Jót tesz a zenéjüknek az élettapasztalat. Pláne, hogy nem is csak az ő személyükről van szó, hiszen sokan mások is "bedolgoznak" ezekbe a zenékbe, hogy ez és így szólaljon meg. Katona Klárit meg nagyon hiányolom. Meg a fiatalságomat... :)))))