Aki komolyan akar a cigányság sorskérdéseivel törődni, az jobban teszi, ha elfelejti ez a balf... strassbourgi komédiát. Ennek semmilyen tanulsága nincs, amit érdemes elemezni, ahhoz nem kell szociológusnak, vagy poltikusnak lenni, hogy átlássa az ember, a cigányok is szeretnének jobb körülményeket. Az ő ősi kulturális örökségük egyik fő eleme a vándorlás, mint létforma, teljesen felesleges és nevetséges erőszakoltság az ő hazaelhagyásukat, mint valamiféle nemzet tragédiát, vagy exodust emlegetni. Az ő hagyományos értékrendjükben másként jelenik meg a "haza", mint mondjuk Petőfi verseiben. Ha cinikus akarnék lenni, akkor azt is mondhatnám, nem tesznek egyebet, mint hagyományaikat ápolják.
A jobb körülmények nyugatabbra tényszerűek, hiszen ha csak az átlagkeresetre gondulunk abba nekünk is belesajdul a lelkünk. Nyilván több jut segélyezésre is. Főleg, ha a politikai ellenlábasoknak kell borsot törni az orruk alá. Akkor meg pláne, akár erőn felül is. Tanulság tehát romakérdésben ott nincs.
Azokkal kell kezdeni valamit, akik maradni akarnak. Mert a nyelvünk és az utólsó párszáz évünk többé kevésbé azonos. Én abból indulok ki, hogy a romákkal csak akkor van baj, ha az elfogadott irott és íratlan társadalmi normákat nem veszik figyelembe. Márpedig ez nem megy. A hagyományok ápolása önmagában nem érték. (Lásd vérbosszú, vagy a lopás, mint ügyes, sikeres megélhetési tevékenység)
A konszenzus az érték.