Silan Creative Commons License 2001.03.23 0 0 220
Kedves angio,

Az azért nem mindegy szerintem, hogy a tompalátó szemben a sárgafolt mérete csökken-e, ami ugye tele van fényérzékelő sejtekkel, vagy a vakfolté, ahol egyetlen fényérzékelő sejt sincsen. Az idegek alighanem jobban képesek regenerálódni, mint a csapok és a pálcikák.

Ami a felnőttkori gyógyulásokat illeti, ezt se kéne csak úgy lesöpörni az asztalról azzal, hogy ugyan kérem, ezek sporadikus esetek. Egyrészt az esetek alacsony számát részben magyarázza az a szemészkörökben bevett nézet, hogy felnőttkorban úgyse lehet már semmit csinálni, tehát nem is próbálkoznak, másrészt egy felnőtt ember már többnyire beletörődött a tompalátásába, nem zavarja különösebben, ezért nem is próbáltatja kezelni. Ugyanakkor egyetlen felnőttkori gyógyulás is elegendő annak az állításnak a cáfolatához, hogy felnőttkorban a javulás nem lehetséges. A javulás kétségkívül lehetséges, kérdés persze, hogy mik ennek a feltételei és milyen kezelés szükséges, de ezekre még nem tudjuk a választ.

Természetesen nem tudom megmagyarázni az ismerősöd esetét, mint ahogy valószínűleg senki nem tudná megmagyarázni. Alapvetően két lehetőség van, vagy téves volt a diagnózis, vagy pedig valami olyan folyamat zajlott le, amit jelenleg az orvostudomány nem ismer. Valószínűleg nem lehet megmagyarázni az esetet a mai tudásunk segítségével. De hát ez csak akkor számítana, ha az orvostudomány már tökéletes és mindentudó lenne. Csakhogy ettől még azért eléggé messze vagyunk. Ki merné állítani, hogy a tudomány később sem lesz képes soha egy ilyen esemény megmagyarázására? Biztos vagyok benne, hogy ezt is meg fogja majd érteni a tudomány egyszer. Én éppen arra kívántam rámutatni, hogy mivel a tompalátás hátterében egy messze nem tisztázott agyi-idegi elváltozás áll, éppen ezért semmiképpen sem állíthatjuk, hogy egy ilyen gyógyulás lehetetlen, hiszen nem ismerjük a tompalátás pontos okát és rendkívül hézagos ismereteink vannak a gyógyuláshoz vezető agyi folyamatokról. Mindössze annyit tudunk tapasztalatból, hogy ilyen gyors gyógyulás, pláne kezelés nélkül, nem szokott történni. De logikailag semmi sem zárja ki, hogy ez megtörténhessen. Attól, hogy a dolgot nem tudjuk megmagyarázni, attól még az lehet egy természetes folyamat eredménye.

Alapvető logikai hiba az, ha valaki abból, hogy egy adott dologra nem talál magyarázatot, arra következtet, hogy csoda történt. Egy ilyen következtetés sohasem lehet indokolt, hiszen egyrészt a konkrét esetekről mindig hiányos információkkal rendelkezünk, másrészt a tudomány ismeretei mindig végesek. Tehát annál, hogy valódi csoda történt, minden esetben ezerszer valószínűbb, hogy vagy nem ismerünk valamilyen lényeges körülményt az eset körül, vagy pedig tudományos ismereteinkben van olyan tévedés vagy hiányosság, aminek következtében képtelenek vagyunk magyarázatot adni az esetre.

Én azt hiszem, hogy ha egy ilyen esetet egyszerűen csodának könyvesz el, utána már nemigen fogsz törekedni a tudományos magyarázat keresésére, hiszen ha ennek eredményeképpen végül tényleg találsz tudományos magyarázatot, akkor az eset már nem lesz többé csoda a számodra, és ezzel elveszítettél valamit, ami addig erősített a hitedben. Arra pedig valószínűleg nem törekszel, hogy a saját hitedet gyengítsd.

Előzmény: angio (217)