Meg ám!
Szerda délután kollégám kirakott Szerencsen. Sajnos már nem volt időm Regécre elmenni, ezért Boldogkőváralja fele vettem az irányt. Ott találtam is egy nagyon jó szállást. 1200 forintért egy családi ház tetőtéri szobája, külön a vendégeknek fenntartott fürdőszobával. Tiszta és szép szoba, a vendéglátók nagyon kedvesek. Ajánlom mindenkinek. (Husztek Péter, Boldogkőváralja, Major u. 4. Tel: (46)-387-735, (30)-9116604, abauj12@borsod-kozoktatas.hu) Ezen kívül még a Tekerjes Fogadó kínál szállást széles választékban, ezt most nem részletezném. Tel: (46)-387-701, tekerjes@mail.matavnet.hu
Az árszínvonal a faluban: 120 ft egy üveg Borsodi (Tekerjes Söröző és III. Félidő Söröző).
Megnéztem a várat, bár bejutni nem lehetett, mert csak áprilisban nyit. A bélyegzőt hosszas keresés után sem találtam meg a faluban, a "Bodókő" nem kocsma, hanem vegyesbolt, ez az ünnepre és a késői időpontra való tekintettel zárva volt. Másnap korán indultam a Hernád-völgye fele. A vasútállomáson megtaláltam a pecsétet, nem csak a Boldogkőváraljai, hanem a hernádcécei is ott van! Alsócéce nem bővelkedik a látnivalókban, innen gyorsan mentem is tovább a Hernád töltésén. Itt elég rikták a jelzések. Később el is vesztettem az utat, ezért minél közelebb a folyóhoz a szántás szélén jutottam el a Gibárti Vízerőműhöz. A gibárti bélyegző a Hernád hídja mellett kezdődő bekötőúton érhető el, jelzés (kék bélyegző) van festve, a vízerőmű ügyeletén csengetni kell. Mind az erőmű, mind a gépház impozáns látvány. Encsre kerékpárúton lehet eljutni, ez kissé unalmas. Encsen találtam egy büfét, ami minden nap nyitva van (vasárnap csak délután), elfogadható árakkal (Heineken 210ft, hamburger 180), étel és italválasztékkal várja a vendégeket, a főúttól, kb. 20 méterre egy kereszutcában. Encs-Abaújdevecser után kezdődik a Cserehát. Ez általában úgy néz ki, hogy kis domb, erdők nélkül, leginkább szántással, mögötte kis völgy, benne a falu. Felsővadászig ez ismétlődött: domb-falu-domb-falu. Kissé unalmas lett a nap végére. Sajnos a szántásban nehéz kijelölni turistautat, ezért sokszor kellett a térképet használnom, ami viszont legalább pontos és használható volt (a cserehát turistatérképéről beszélek). Abaújszolnok a leglepattantabb falu, amit eddig láttam. Az egy dolog, hogy cigánytelep, de elhanyagolt, a porták koszosak, az főúton méteres átmérőjű gödrök. A jelzett kulcsosház udvarán méteres gaz, a redőnyök félig leszakadva. Mivel még korán volt, ezért továbbmentem Felsővadász fele. A domb tetején egy nagyon durva jelzésfestési szabálytalanság miatt kis kitérőt tettem, de a térkép ismét hasznosnak bizonyult. Nyésta ugyanaz, mint Abaújszolnok, csak kisebb. Innen is nagyon gyorsan leléptem. Itt láttam az első fenyőerdőt. Felsővadászra negyed öt körül érkeztem, próbáltam szállást keresni, de azt mondta a kocsmáros (mint később kiderült, ő volt a polgármester is), hogy itt nincs, menjek tovább. Gondoltam, majd Irotán találok, ott volt jelezve egy vadászház a térképen. Sajnos Irota előtt rámsötétedett, egy mezőn eltévedtem és elkezdett esni az eső. Vészforgatókönyv szerint felmentem a legmagasabb pontra, ott kiválasztottam a legközelebbi fénycsoportot, oda lementem. Mint kiderült Gadnára kerültem, itt jól elbeszélgettem a helyi cigánykölykökkel, akik nagyon segítőkésznek bizonyultak, még azt is felajánlották, hogy elvisznek kocsival Irotára vagy Abaújlakra, ahol tudomásuk szerint van szállás. Az eső esett és megtudtam, hogy nemsokára jön egy busz, ami közvetlen Miskolcra visz, úgyhogy inkább hazajöttem. Ezt már útközben megbántam, úgyhogy úgy döntöttem, a péntek este visszamegyek és Bódvaszilastól kezdve befejezem a túrát. Erről majd később. :)