gyere a papához Creative Commons License 2001.02.09 0 0 52
Nem tudom megállni, hogy erre ne reagáljak. Zümy ebben a kis írásában gyakorlatilag, és szó szerint le "szellemi önkielégültezi" az egész társaságot, a hozzászólásaik többségét "odaböfögésnek", "traccspartinak" nevezi, amikben "semmi értelmes dolog sincs". Mindenki tudja, hogy ez itt nem holmi szakmai-tudományos magasfórum, hanem csak egy beszélgető-vitafórum, ami bárkinek nyitva áll. Ha valaki (összesen 4 hozzászólással a háta mögött) ilyeneket szól be, az bizony nem vall valami magas szocializációról. Bár lehet, hogy nem így van, és bemutatkozásképpen, javító szándékkal csak jól oda akart csapni a csőcseléknek. Nem kellett volna, hiszen a -z egyébként tényleg nagy tárgyi tudást sejtető- hozzászólás lényegi részében is mintha lenne tévedés. Erre kérdezek most rá.

A Gábor által beírt "3 pont"-ot eredetileg én írtam egy másik topicban. Ugyan valószínűleg önállóan is megállja a helyét, a kontextus, és a bővebb kifejés hiányában mégis előfordulhat, hogy félremagyarázzák, hiszen már eleve kérdés, és nem állítás formájában van megfogalmazva. (Az más kérdés -bár engem nem zavar-, hogy az én "pontjaimat" miért idézgeti a Gábor más topicokban, és ha már idézi, és válaszolnak rá, akkor a rá adott, -szerintem téves- válaszoktól miért nem védi meg őket. Hiszen ha mintegy sajátjaként idézi (mégegyszer mondom: ezzel semmi gondom), akkor nyilván egyetért velük.).

Szóval, ez volt az eredeti pont:
"1. Elismered-e hogy valamely dolog létezésének állítása esetén a kijelentést tevő feladata a dolog bizonyítása?"

(Eredetileg itt egy isten létét állító mondat (isten létezik) bizonyításáról volt szó. Az én véleményem persze az (ez az eredeti topicban leírt további két pontból (is) következik), hogy amíg nincs meghatározva hogy pontosan mit is keresünk (antropomorf istent? transzcendens istent?), addig nincs is értelme a keresésbe fogni. Viszont ha kiderül, ami ki szokott, hogy ui. az istenfogalom valójában transzcendens (mi több, egyre transzcendensebb ;-) ), akkor meg már nincs is mit keresni, hiszen maga a fogalom, és ezáltal a kijelentés is értelmetlen.)

De térjünk vissza Zümy válaszára:
"-az első kérdésed (45) nagy népszerüségnek örvendett úgy a mezozoikumban, de már akkor is tudták, hogy a válasz: nem! u.i. egy állítás bebizonyítása minden önmagát sapiens-nek tituláló lény kötelessége;"...

Tovább nem érdekes, az csak a szokásos ledorongolás. Ez a válasz azonban akárhogy nézem, önellentmondó. Az egyik mondata ellentmond a másiknak. Ha "nem"-et válaszol a kérdésre, akkor hogy a csudába lehet a rögtön utána következő mondatban elismerni, hogy mégicsak az állítást tevő kötelessége a bizonyítás? Hogy is van ez akkor?

Előzmény: zümy (51)