A repülőgépeknél is ugyanúgy van a költség/km arány mint a személygépkocsiknál, minnél hoszabb útra mész annál kevesebbet fogyaszt relativ. Egy hosszú úton is csak egy alkalommal kinálnak a sztyuvik olyan üzemanyaggal, melyet a fogaid mögé tömhetsz, a rövid utakon is. (kivétel ha a WC-re is repülővel mész, mert akkor nem kapsz semmit)
A fel és leszállás relatv sokkal több üzemanyagba kerül mint egy egyenesvonalú, egyenletes sebességű nagy magasságban történő repülés. A földi gurulás is üzemanyagfogyasztást növeli, tehát abszolúte nem mindeggy, hogy mekkora üzemanyag mennyiség kell egy adott utasszám elszállítására. Gondolj arra, hogy sokszor kell a célreptérnél várakozó pályán megvárni amíg szabad nem lesz a leszálópálya. A városi forgalomban a kocsid is többet fogyaszt, a sok indulás, megállás miatt, tehát a repülő is többet fog fogyasztani relativ, mint egy hosszú úton.
Arról ne is beszéljünk, hogy mennyi súlyadót kell fizetni egy egy leszállás után, reptérhasználati dily sem kevés stb...

Abban maximálisan igazad van, hogy a turisták sokkal kevesebb nyereséget termelnek, mint a busines utasok, de gondolj arra is, hogy hány olyan gépe van a Malévnak, amelyen CSAK turista osztály van, esetleg 8-10 űlést hagynak csak az első osztályra.

Az igazgató nénje NEM REPÜLŐS, hanem valami közgazdász, tehát hivatalból nem ért a repüléshez, magánemberként még éppen érthet hozzá de a nyilatkozata nem erre utal. Az igazi megoldás az lenne, ha végre valaki aki a repüléshez is ért megvenné a Malévot, és végre gazdája lenne. Biztos vagyok benne hogyha egy pld. kiöregedett Malév pilcsi vezetné a Malévot, akkor sokkal jobban menne a szekér. A repülés szeretete és a sok évestizedes szakmai gyakorlat akkora tettekre sarkalná a dolgozókat is, azokat is, akik most ellenlábasként tevékenykednek cégen belül, hogy a cég hamarosan helyreállna.