Ha úgy gondolod, hogy nincs szükséged tanítóra, akkor ne válassz, végülis maga az élet a legnagyobb tanítómester. Nemcsak egy szellemi vezető képes lerombolni a kellemes illúzióidat, szembesíteni téged a hibáiddal, és példát mutatni, hogyan éld az életed.

Számomra úgy tűnik, hogy Te nem is igazán akarsz "megvilágosodni", fejlődni, mivel túl sok mindent fel kéne adnod a mostani életviteledből ahhoz, hogy ezeknek az embereknek az életvitelét kövesd. Néha elálmélkodsz azon, hogy "Ó igen, vannak ezek a nagyon bölcs emberek, de jó nekik, de jó lenne nekem is ha én is ilyen lennék." Kicsit filozofálsz a dolgokon, beszélgetsz róla a barátaiddal, aztán végül lényegében minden marad a régiben.

Mi számít "félrevezetés"-nek? Mihez képest? Csak Te tudhatod, mi számodra az igazán hasznos...