Kedves lufi!

Ha valaki a megváltozott körülmények miatt felmentést szeretne a hűség terhe alól, annak megvan a maga módja: újra kell tárgyalni a dolgokat, mégpedig a másik fél bevonásával, és nem csak úgy felrúgni a megállapodást. Sajnos a hűségnek Magyarországon nincs nagy hagyománya, még politikai körökben sem. Folyton folyvást egyoldalú szerződésszegéseket produkálunk. Ez az, amivel nem lehet nagy dolgokat véghezvinni. Még olyan kicsit nagyokat sem, mint az új Nemzeti Színház, vagy a 4-es Metró.

Kétled, hogy:
"a husegunk 100%-os erkolcsi jogokkal ruhaz fol ra, hogy magunkhoz lancoljunk valakit"
A hűség mindig csak önmagunk számára jelent kötelezettséget. Az igazi hűséget kikényszeríteni nem lehet. Ha mi nem csaljuk meg a másikat, és a társunk hűséges típus, akkor ő sem csal meg minket, - de ez az ő döntése és érdeme lesz.
Persze a hűség imitálását kiprovokálhatjuk bizonyos érdekeltségekkel, pl. "ha nem csalsz meg, akkor veszek neked egy nagy autót". Van akinek ez is elég. (De az igazi hűségnek nincs más egyenértékese, mint a mi hűségünk.)

Ha egy kapcsolat rossz vágányra akar futni, akkor a hűséges ember feltétlenül tisztázni akarja a kérdést, mielőtt még egyoldalúan (félre)lépne. Hogy az általad idézett esetben pontosan hogyan alakultak ezek a dolgok, nem tudjuk. De az a benyomásom, hogy ifjú harcos barátod barátnője előbb lépett félre, mint hogy a problémákat tisztázni akarta volna, és ez bizony hűtlen jellemre vall - kár is vele vesződni.