VG, 2001. január 24.
"A miniszter esélyt lát a javulásra
Nővérpótlás importból
Az egészségügyi miniszter lehetőséget lát az ápolónők
helyzetének javítására, ezért maradásra kéri őket. A Magyar
Ápolási Egyesület elnöke szerint a 80 ezres szakdolgozói
gárda közel harmada hiányzik, s növekszik a "nővérimport".
A Margit Kórház főigazgatója úgy látja: a minimálbér-emelés
a fiatal és szakképzetlen rétegnek kedvez.
Nógrádi Tóth Erzsébet
A Magyar Ápolási Egyesület átmeneti megoldásnak
tartja, hogy a szomszédos országokból "importált"
ápolónőkkel oldják meg a kórházi betegellátást.
Muha Márkné elnök a Világgazdaság érdeklődésére
elmondta: nincs naprakész adat a nővérhiányról, de
becslések szerint a múlt évben felerősödött
fluktuáció következtében a 80 ezres szervezett
szakdolgozói állás (köztük 50 ezret meghaladó az
ápolónőké) 20-30 százaléka betöltetlen. Ezért --
noha korábban is alkalmaztak külföldi ápolónőket --
tavaly felerősödött a határon túl élő magyar nővérek
foglalkoztatása. Munkájukhoz a szakképzettséget
igazoló dokumentum honosítása szükséges, ezt az
Egészségügyi Minisztérium végzi, s elengedhetetlen
a nyelvismeret. Az elnökasszony azt is elmondta: a
külföldi ápolónők foglalkoztatása azért jelent csupán
átmeneti megoldást, mivel tapasztalatuk szerint a
letelepedési engedély megszerzése után közülük is a
legtöbben -- a magyar munkatársaikhoz hasonlóan --
elhagyják a pályát. Ennek oka, hogy a fizikailag és
lelkileg is megterhelő munkáért méltánytalanul
rosszul fizetnek, s hiányzik az erkölcsi megbecsülés
is.
A Szent Margit Kórház is nővérhiánnyal küzd, tavaly
átlagosan hetvennel voltak kevesebben a kelleténél
-- mondta a Világgazdaságnak Gusztonyi Ágnes
főigazgató. Náluk néhány erdélyi magyar nővér
dolgozik immár tíz éve, a szervezett
munkaerő-importot azonban eddig nem vették
igénybe. A főigazgató főorvos asszony úgy gondolja,
hogy a betegek fizikális ellátásában nincs különbség
az európai országok egészségkultúrájában. Az ápolók
szakképzettségét igazoló bizonyítvány értékét pedig
a honosítók garantálják. Ettől függetlenül azt
szeretné, ha a hazai kórházakból a más, jobban
fizetett ágazatba került szakképzett nővérgárdát
importálnák vissza az egészségügybe. Már csak azért
is, mert tudásuk megszerzéséhez jelentős pénzzel
járult hozzá az egészségügy és az egész társadalom.
Gusztonyi Ágnes tart a további elvándorlástól.
Hiszen amennyire örül a minimálbér 40 ezer forintra
emelésének, annyira tudja, hogy az súlyos
feszültségeket okoz a kórházakban. A fiatal és a
szakképzetlen réteg jár majd jól, de a megfelelően
képzett középkorosztály pénzének arányos
emelésére egyelőre nincs forrás.
Muha Márkné szerint az ápolók 60 százaléka keres a
minimálbér alatt. A kezdő diplomás nővérek bruttó
bére a pótlékokkal együtt átlagosan 35 ezer forint.
Az elnök azt reméli, hogy a "frontvonalból"
bársonyszékbe került új egészségügyi miniszter segít
az ágazaton. A miniszternek az egészségügyi
ellátórendszer egészét megváltoztatni akaró
koncepcióját azért is támogatják, mert az nem állítja
szembe egymással az egyes rétegeket.
Az ápolói gárda igényes, felkészült, mint ahogy az orvosi gárda is
az -- mondta a Világgazdaság munkatársának Mikola István. A
miniszter arra kéri a nővéreket, ne hagyják el a pályát.
Lehetőséget lát ugyanis arra, hogy javítson az
életkörülményeiken. Úgy fogalmazott: "ha a hitünk elvész, a
mögöttünk lévő támogatói szándék is meginog." Most azt látja,
hogy a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a többi tárca
vezetője is kész arra, hogy támogassa az egészségügyet. Az
ágazat vezetőinek pedig az a dolga, hogy a kormány által is
elfogadható programokat készítsen. "
