banjus Creative Commons License 2001.01.23 0 0 273
Szia Rachela, meg többiek. Tudod édesem van egy olzan is itthon, hogy vizsgaidőszak, amikor az ember azt sem tudja, hogy fiú-é vagy lány annyit tanul. Bár ez utóbbi nem igazán jellemző rám, de eltűnésem összefüggésbehozható a mondat első felében emlitett eseménnyel. Szóval ami a békákat illeti nem emléxem arra, hogy valaki igy kakrta elnyerni szive hölgyének kegyeit, de ha te mondod, akkor biztos igy történt. Nekem csak olyen emkékeim vannak '91-ről, hogy a zuhanyzóban is brekuszkák voltak. Egyébként én is imádom őket, mind a mai napig odébb tessékelem őket puszta kézzel, ha úgy itélem meg,hogy számuktűra veszélyes helyen tartózkodnak az adott pillanatban.Viszont a csótányokat ki nem állhatom. Nem tudom miért de az utóbbi években igen csak elszaporodtak.
Eszembe jutott egy másik történet. Ez '99-ben a napfogyatkozás napján történt, amikor is annyira féltettek minket, hogy egész nap bent ültünk a kupolában, nehogy megvakuljon valaki. Este, amikor mentünk vacsizni, már vége volt a dolognak, de a Nap még nem volt teljhesen egész. Ráadásul sok hiszékeny chanikot még avval is megetettek a madrichok meg a korcsok, hogy nem csak a napba nem szabad puszta szemmel nézni, de máshova sem lehet, mert akkor megvakulsz. Mi már bent ültünk a kajáldában a helyünkön, az ablak mellett, amikor láttuk, hogy jön egy asszem orosz kislány a kajálda felé úgy, hogy befogja egyik kezével mindkét szemét, a másikkal meg tapogatózik. Azonban enyhén eltájolta magát, igy sajna nem a bejárat felé vette az irányt, hanem a hátrább lévő napernyőt tartó oszlopok felé tartott nyil egyenesen. A vége persze az lett, hogy teljes erejéből, merthogy biztos volt benne, hogy nem érheti semmi baj, neki ment az oszlopnak. Ezután már persze nyitott szemmel jött kajálni...
Hát ennyi a sztori, látni nagyon viztes volt, bár nem lettem volna a leányzó helyében, mert bizony nagyot koppant.
Banjus
Előzmény: Rachela (268)