A mester es az o muveszete temahoz szeretnek szolni:
Nekem az a velemenyem, hogy egy Buddha nem csak addig buddha, amig a fa alatt uldogel, es megvilagosodik, hanem onnantol folyamatosan. Igy minden, igen, meg a sz@ras is buddhahoz melto cselekedette valik. Es ennek az az egyszeru oka van, hogy megvilagosodott. Es ez nem egyvalamit valtoztat, hanem megszunteti letezni ot, es egyben letezesre hivja ot. Minden gondolata, mindene teljesen mas lesz. Buddha lesz.
A harcmuveszetek, szerelem, joga celja eredetileg velemenyem (es masoke szerint is) egy volt, a megvilagosodas. (persze vezetett arra jopar ut meg.) Aztan szepen ez kihalt. Egy harcos attol lett legyozhetetlen, ha a letezes es a nem letezes keresztmetszetere tudott allni. Ezt nem lehet elmondani, bar van ra egy viszonylag jo szo nyelvunkben, es ez a szabadsag. (Nem determinalt semmilyen formaban). Tudom, most sokan gondoljak, h naaa, itt megy megint a nagy misztifikalas, de aki atelte csak egyszer is, az talan megvakarhatja a fejet, h hmm, talan lehet:)

Just my 2 cents:)

Udv,
Orltran