Kedves Chrys!
Elnézést, hogy ilyen provokáló nick-el hozzászólok a Te elgondolkodtaó hozzászólásához, hamarosan nevet változtatok, korábban ennek oka volt.

A lényeg: szinte mindent el tudok fogadni az általad leírtakból, Természetesen azon nem szabad fennakadni, hogy a férfiak kicsit leegyszerűsítve a kérdést általánosságban szeretnének kimondani elmarasztaló vagy dicsérő véleményt a nőkről.
Viszont azt szeretném ha bővebben kifejtenéd, persze csak ha akarod, hogy a csábítások leküzdése után miért tudsz boldogabban a férjed szemébe nézni? Változna-e a férjedhez való viszonyod, ha akár kiváncsiságból egyszer engednél a csábtásnak? Esetlen nem erősítené-e meg a férjed iránti szeretetedet (szerelmedet) ? Vagy attól félsz előre, hogy gyengül ez az általad nagyrabecsült vonzalom? Ez esetben nem hagysz-e ki valamit, ami Téged is többé tenne?
És egyáltalán, érdemes-e ezzket a dolgokat olyan módon értékelni, hogy többet vesztesz a hütlenséggel, mint amit nyersz a hüséggel? Szabad -e ezt a "kalmárszellemet" az ember érzelmi életébe érvényre juttatni?

Örülnék, ha megtisztelnél válaszoddal, mert ugyan elsőre olvasva talán irónikusnak is hathat kérdéssorozatom, de igazán mondom, komolyan kérdezem, némi személyes érdekeltség okán is.