Helló stukkerek!

Lehet, hogy nem korrekt a dolog, de én álandóan próbálok párhuzamot vonni a Rolling meg a Guns között. Olyasféleképpen, hogy adott egy karizmatikus, energikus, őstehetség énekes, egy elszállt zseni gitáros, meg a többiek akik nyilván profi módon kísérik, kiszolgálják ezt az egészet. Én nem tom' hogyan alakul ki ez a dolog, mármint az, hogy valami úgy szól, ahogy szól, de én, -bár tényleg nem vagyok egy nagy rokker-, úgy érzem, hogy ami az énekesben benne volt az a gitárosból hiányzott, és vica versa, aztán amikor elkezdenek zenélni ebből a dologból valami rohadt jó dolog sül ki; nincs egyik a másik nélkül, létrejön valami kémiai folyamat, vagy mi a szar, én nem tom', de ritkán van ilyen az biztos.
Nekem, ami személy szerint fontos, az az, hogy iylen mezei zenehallgató lévén, az ilyen megasztárok, mint a Guns eljutnak hozzám is, mert óhatatlanul hallja az emebr itt-ott, és jó az érzés amikor valami őszintének tűnik, a korai rottyendrollra, vagy a korai punkra emlékeztet.
Én úgy 30 körül járok, és tényleg cak itt-ott botlok (jó) zenébe. Franc tuggya, valahogy kedvem, meg talán időm sincs már erre (hazudok, mint a vízfolyás). Biztosan sok jó zene van, csak utána kellene nézni, meg foglalkozni vele. Ezekbe a fegyveresekbe meg talán az a jó, hogy ez sok emberhez eljut, és aki hallja ezt a zenemuzsikát, akit valahol megérint ez a zene, az talán fogékonyabb lesz arra, hogy jobb zenéket hallgasson.

Rahan