Nem vagyok mester, amit leírok az saját tapasztalat:

1. A számban ugye megfordul a füst, hiszen pipázom:o))), de az illatát én pl. kevésbé érzem, mint a környzetem. Nem kell különösebben beleszagolni a füstbe, az egész szoba megtelik jófajta pipadohányod illatával.

2. Melegen télleg tilos a pipát szétszedni, a már előzőleg tárgyalt okok miatt. A tűzteret viszont én is kitisztítom, egyből pöfékelés után. Óvatosan kapirgászok... Amikor lehűlt a pipám, akkor szétszedem, kiveszem belőle a filtert (van egy légmentesen zárható nylon zacsim, abba bedobom, mert igencsak kellemetlen szaga van...) és némi tisztogatás után összerakom.

3. Én egy pipán a következőket veszem szemügyre:

- Tetszik-e egyáltalán? :o)))
- Mekkora az űrtartalma, milyen formájú a belseje?
- Milyen a külseje, van-e rajta hiba, esetleg repedés.
- Milyen a falvastagsága (Leonidas Mesterünk írt az imént ennek fontosságáról).
- Hol van a tűztérben a szárba vezető furat. Ez nálam nagyon fontos!
- Prekarbonizált-e, vagy sem. Erről sokat lehetne vitatkozni. Sokan vélekednek úgy, hogy a jó pipa nem szorul ilyen védelemre. Az én új DB-men van, ennek ellenére szerintem jó pipa...

Röviden ennyi, biztosan kiegészíti ezt majd valaki...