Sziasztok!

Attiskával egyetértek, bár az emberekben jószerivel az a tudat él, hogy a japán és a német autók megbízhatóbbak. Pedig itt a topicban biztosan van mindenkinek legalább egy története, amivel rácáfolhatnánk egymásra. Nem is kezdek neki.
Úgy gondolom, hogy egy német, vagy japán autó tulajdonos fél beleülni az olasz kocsikba, pedig nem véletlenül dobálják ezeket az "üres" mondatokat:
Sportos szív. A szenvedély vezet bennünket.
Ugyanis itt az autóban ülve egyfajta életérzést, temperamentumot is kapsz, ellentétben a japánok és németek konzervatizmusával, bár vkinek az jön be és maximálisan megelégszik vele.

94-től egy Lancia Y10-est hajtottam, 14e km-rel került hozzám, és 99e-nél adtam el. Ebben az autóban az 1108ccm-es Punto I. motor volt és a világon semmi komolyabb baja nem volt a 6 év alatt. (Csak kipufogó, szilentblokk csere.)
Az öregemnek volt egy 33-as Alfája Quadrifoglio Verde, amit a mai napig visszasírja, pedig azt havonta vitte szervizbe, mindíg volt vmi kínja.
Az anyu pedig egy Cinquecento-t hajt, 4 éves és hengerfejes.

Lehet dicsérni, sydney akkor is van bennük valami amiért szeretjük őket.

u.i.: Na ezért kapok az ellentábortól... ;)