"Vagy pont fordítva: ha nem hiszel Istenben, akkor kitágul a világ, mindennek az igazi okát lehet keresni. Isten, mint teremtő, csak mankó, rövidzár, hogy ne kelljen gondolkodni"

Gondolod? Akkor magyarázd meg, hogy miért van az, hogy a természettudomány jeles képviselői egy bizonyos tudásmennyiség elérése után, bár nem járnak templomba, de elkezdenek hinni egy egyetemes rendező elvben, ha úgy tetszik Isten létében. Ha egy atomfizikust megkérdezel, biztos hogy hisz Isten létezésében és ez egyáltalán nem korlátozza be a gondolkodását, sőt. Ekkor válik csak igazán érdekessé a világ.
Engem sem nem neveltek vallásosan, csak később, a tudományos ismereteim változtattak meg.
Egyszerűen nem hiszem, hogy egy ilyen tökéletesen szervezett világ, ahol a hét elemi részecske (szerintem hét van, de ez más topic témája lehetne) szervezett működése eléri, hogy az anyag élni akar, az nem egy megtervezett, és tudatos cél eredménye.
Minél többet tud az ember a környezetéről, annál valószínűbbé válik Isten léte.
Az én életemben sem pótszer az hogy hiszek benne. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy a világ önmaga oka, és öncélúan termelné az életet.
Elfogadom hogy van Isten, bár nem tudom meghatározni hogy mi (vagy ki) az.
De nem is ez a lényeg. Amúgy meg van egy régi magyar mondás, miszerint:
"Ha tudod Isten nevét, hatalmat nyersz fölötte".
Ez pedig nem fog bekövetkezni, de nincs is értelme.