Jaj, a vege az tenyleg szornyu volt... bolyongtunk a holdfenyben, vacogtunk, nekem teljesen osszegyurodott a talpam addigra es fogalmunk sem volt arrol, hogy merrefele is jarhatunk. Az allatok Makkosmaria kornyeken rettenetesen zorogtek (szintugy az avar), meg villogott a szemuk ossze-vissza. Aztan vegso elkeseredesunkben lemasztunk az elso lakott telepulesre (magunkkal vonszolva egy embert, akit ranksoztak a Janos-hegyen es lampa hijan a mi fenysugarunkban bukdacsolt es ontotta magabol a kliseket), s lon csoda! Veletlenul a cel elott 50 meterre bukkantunk ki a felkesz villacskak kozul. Ez is csak remek navigacios kepessegemet dicseri :)). Larzen terkepestul-iranytustul belegabalyodott a Budai-hegysegbe, majdnem Csillebercen landoltunk egy kisse elrontott navigacios trukk utan :). A pontok 65 utan nagyjabol aludtak, ugyhogy semmilyen hasznos informaciot sem lehetett kiszedni beloluk. Viszont: Dobogokon remek a sztrapacska, a kis kopar hegyek Budaorson gyonyoruek (mar regen el akartam menni oda), a Szoke-patak volgye meg meg mindig csodaszep. Gyanitom, hogy a Kakukk-hegy is meggyozo, bar az emelkedesi szogen meg lehetne egy csoppet javitani (le lehetne reszelni egy kicsit lankasabbra), kar, hogy este jartunk mar arra. Jol elfaradtunk, egy volt idegenlegios taxis vitte haza a tetemunket. SK, te hazagyalogoltal :)?