Janus Pannonius: Galeottóhoz ajándékáért

Annyi ma bennem a hála irántad, mint a homokszem, (…)
Annyi, akár a folyóban a hal, vagy csillag az égen,
Mint vad a földön, mint a madár a szabad levegőben.
Annyi, akárcsak a nyári gyümölcs, a virág kikeletkor,
Annyi, ahány dús édes fürtöt az ősz hoz a tőkén,
Vagy most télen a zápor ahányszor verte tetőmet.
Annyi, ahány szép, sokszinü tarka virág van a kertben,
Vagy fa a hegy tetején, vagy sárga kalász a mezőkön.
Kérlek, gondolj hát te is énrám ily szeretettel.
(Tellér Gula ford.)