biztos nem ide illik legjobban, de...

Nepszabadsag,

1956 Bukarestből nézve, 2000-ben

--------------------------------------------------------------------------------
Október 23-a óta a román lapok nap mint nap megemlékeznek az 1956-os magyar forradalomról. Ez annak köszönhető, hogy erre a dátumra időzítve a bukaresti Compania Könyvkiadó román nyelven megjelentette Méray Tibor Budapest 1956 című (magyarul még nem publikált) könyvét.
Cornel Nistorescu, az Evenimentul Zilei főszerkesztője szerint a Párizsban élő neves magyar író és újságíró könyve az első, amely a magyar forradalmat Romániában bemutatja, olyan kötet, amely egyszerre történelem, irodalom, vallomás és a korszak tisztánlátó politikai elemzése. Nistorescu a kötet méltatása után kifejtette: a könyv két mostani román államfőjelöltnek is komoly gondot okozhat, elsősorban Petre Roman önéletrajzát pontosítja, akinek édesapja, a magyar származású Valter Roman (eredeti nevén: Neuländer Ernő) a szovjetek és Bukarest megbízásából Nagy Imrét többször is elárulta; másodsorban Ion Iliescu exállamfőt, a most legesélyesebbnek tetsző államelnökjelöltet hozza kellemetlen helyzetbe. Azt az Iliescut, persze, aki a romániai megmozdulások diák résztvevőit az egyetemekről kirúgó bizottságot vezette.

Petre Roman külügyminiszter az Evenimentul Zilei csütörtöki számában reagált Nistorescu írására. Közölte: apja örökké a magyar irredentizmus ellen harcolt, s 1944-ben azt javasolta Litvinov orosz külügyminiszternek, hogy Erdélyt csatolják Romániához. Hozzátette azt is, hogy apjának semmilyen köze nem volt Nagy Imréék Romániába történő hurcolásához, ez kizárólag az oroszok akciója volt. Roman szerint a könyvben apjáról közölt adatokkal „Méray Tibor magyarországi politológus, a közismert irredenta csupán le akarja járatni annak a Valter Romannak az emlékét, aki megannyi irredenta akciót meggátolt”.

Derűs pillanatot a romániai olvasóknak legfeljebb az okozhatott, hogy egy nappal korábban a Ziua de Ardeal napilap Provincia című melléklete Tofik Iszlamov orosz történész Petre Romanhoz intézett levelét közölte. Iszlamov teljes terjedelmében közreadja Valter Roman Litvinovéknak írt javaslatát, amelyben Roman pontokba szedve kardoskodott Erdély önállóságának megadása mellett... persze, szovjet protektorátus alatti függetlenséget értett alatta.

Méray könyve valósággal berobbanni látszik a magyar forradalom történéseire és igazságaira most eszmélő román köztudatba. Lapokban, tévében, rádióban beszélnek róla. Csak egy jól megírt könyv kiadása kellett hozzá. És 44 év.

Kolozsvár, 2000. október 26.