Dr. Lecter Creative Commons License 2000.10.25 0 0 201
van valami ehhez képest új? (gondolom van)

Van bizony. A fúziós reaktor működtetéséhez biztosítani kell a kb. 100 millió fok hômérsékletű deutérium-trícium plazma fennmaradását elegendôen hosszú ideig. Önfenntartó lehet a reakció, ha a plazmasűrűség és az idôtartam szorzata a D+T reakció esetén 10^14 s/cm^3 (Lawson-kritérium). Eszerint a kutatás két irányban folyik: nagy sűrűségű plazmákra, ill. nagy összetartási idôkre.
Utóbbira ígéretes megoldás a tokamak rendszerű reaktor, itt a plazmagyűrű tulajdonképpen egy transzformátor szekunder tekercse, amelyet toroid mágneses mezô vesz körül, így nem kell semmilyen tartállyal közvetlen kapcsolatban lennie (100 millió fokos!). A primer tekercsen folyamatosan növekvô áramot vezetnek át, ennek hatására a szekunder tekercsben lévô gázkeverék elôször lavinakisüléssel ionizálódik, majd az ionok erôs áramot hoznak létre, melynek a Joule-hôje fűti fel az anyagot egészen a 1-10 millió fokos plazmaállapotig. A plazma további fűtésére különbözô semleges részecskenyalábokat használnak.
Gondot okoz a plazma hô- és részecskeemissziója, a fúzió során fellépô igen intenzív neutronsugárzás különbözô hatásai. Jelenleg a kísérleti berendezések nullszaldó körüliek (azaz a fúzióban megtermelt energia kb. annyi, mint amennyit a plazma fenntartására kell fordítani).

A másik módszer a nagy sűrűségű plazmák létrehozására irányul, itt egy kis fúziós kapszulát nyomnak össze hirtelen magas hômérsékleten nagy sűrűségűre, így indítva be a fúziós folyamatot. A gömbszimmetrikus összenyomást nagyteljesítményű lézerekkel vagy ionnyalábokkal végzik. Nagyon nehéz a szinte hibátlan gömbszimmetriát elérni. (Pl. a 2002-re tervezett kísérleti berendezésben MJ energiatartományba esô lézernyalábokból 192 darabot terveznek nagy precizitással összehangolni.). Ionnyalábokkal nagyobb hatékonyság is elérhetô lenne, de azokkal sokkal nehezebb a szimmetriát elôidézni.
Szóval van még min dolgozni.

Előzmény: leha (195)