Nem vagyok abban a helyzetben, hogy erdemben allast foglalhassak a magyarorszagi askenazi zsidosag szazadeleji asszimilaciojanak a merteket illetoen. Ceizel Endre egy konyveben ("A magyarsag genetikaja") kozolt egy terkepet, amelyen a trianon elotti orszag intelligencia, ("okossag") szerinti "suruseget" abrazolva megallapithato, hogy a legtobb tudost, muveszt, hires, kiemelkedo intellektust ado orszagteruletek a felvidek, es nyugat magyarorszag voltak (meg persze BP.) No itt emlitette ezt az askenazi-dolgot.
Az en velemenyem az, hogy itt es most, es gyakorlatilag egy orszag lakossaganak az intelligencia szintjet elsosorban nem a genetikai kevertseg (az csak hosszu tavon ront vagy javit), nem a tortenelem viharainak valo "kitettseg" (ez meg direkt ronthat is a dolgon - hiszen a torok kardja nem szelektalt), a hanem a tarsadalom altalanos allapota, az oktatas, az eletszinvonal, es hasonlo kulso okok hatarozzak meg. Ezert is erdekes eset az askenaziake, akik annyira meg nem voltak keveredve mint a magyarsag (ezert elvileg "butabbaknak" kellett volna lenniuk - persze szerintem nem), de a (tortenelem furcsa fintorakent - hiszen a sokaig megvetett foglalkozasaikat szinte kenyszerbol, kiszoritva, jobb hijan folytattak) tarsadalmi statusuk az ertelmiseghez, a (csunya szoval ;-) )polgarsaghoz allt kozel, es ugye jobb anyagi hatterrel konnyebb iskolaba is jarni. Ez lehet a legfobb titka a sok kis Neumann Janosnak, Teller Edenek, es tarsaiknak.