Szia, Szotvalto,

köszi a hozzászólásod, azt hiszem, nekem szólt, hiszen Matey nagyjából azt mondja, mint te. Márminthogy több életen keresztül kell megtisztulnunk, és visszajutnunk az Atyához.

Ellenvetéseim nekem vannak, legutóbb a 624-esben foglaltam össze őket, odáig hadd irányítsalak vissza! Korábbra durva lenne...

Szia, Matey!
Idetennék még két irodalmi utalást, amik ugyanazt ragozzák, mint a lepkegyűjtő:

1. Legyetek jók, ha tudtok! Olasz film, emlékezetből idézem a jelenetet, amikor a kamaszodó utcagyerek, Cirifischio (C) két lopott ezüst gyertyatartóval a kezében bemenekül Fülöp atya (FA) szegénymenhelyére.
FA: -Üdvözöllek! Ezentúl ez lesz az otthonod!
C: - Hogyhogy?
FA: - Itt fogsz lakni.
C: - És ha megszökök?
FA: - Innen nem szökik meg senki.
C: - Be fog zárni? Én eddig mindenhonnan megszöktem.
FA: - Ennek a háznak mindig nyitva az ajtaja.
C: - Ezt nem értem.
FA: - Azért nem tudsz innen megszökni, mert itt mindig nyitva az ajtó. A nyitott ajtó zár be téged.

2. Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem!

Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.

Jó, Petőfi mondjuk aligha gondolt arra, hogy egy reinkarnációról szóló vitában használom föl a versét. De erről van szó. A szerelem és pl. az Istenszeretet csak a szabadságból születhet. Ha pedig végső soron nincs szabadságod mást tenni, mint akár több életen keresztülkóvályogva Istennel találkozni, akkor nincs szabadságod, és nem születhet meg a valódi szereteted sem. Azt mondod, növekedés? Azt mondom, legföljebb a fásult belenyugvás növekszik a lélekben, ha nincs más útja, csak az Istenhez vezető. Ha végső soron nincs más hely, mint a mennyország, akkor maga a mennyország fog pokolnak tűnni sokaknak.

Vagyis: abban a pillanatban, amikor Isten szabad akarattal rendelkező lényeket teremtett, megteremtette a pokol lehetőségét. De a mennyország lehetőségét is ezzel teremtette meg, és ő azt akarja, senki ne menjen ki háza nyitott ajtaján. Mégis megteheted, ha akarod. Mert ez a szeretet logikája.