Szia, Matey!

OFF
A Biblia-témánkba vág néhány infó annak a munkának a kapcsán, amivel éppen foglalatoskodom. A Filippi levél Istenképét szeretném fölvázolni, vagyis azt, mit is tanít Szent Pál a Filippieknek Istenről. Az ügy érdekében éppen elmerültem a szövegvariánsok világában, ami valahol nagyon bájos, csak elég fárasztó.

Szóval. Vesz az ember egy görög kritikai Újszövetségkiadást (A Nestle-Aland 28. kiadása 7-8000 Ft, Pesten is kapható, pl. a reformátusoknál a Kálvin-téren, vagy a Szent Jeromos Társulatnál a körúton). Ebben a kiadványban van egy folyamatos görög Szentírásszöveg, amit a kiadó az eredetihez leghűségesebbnek ítél az ősi variánsok közül. Alul lábjegyzetben pedig szövegvariánsok minden mennyiségben. A földolgozási rendszer olyan, hogy a könyvből rekonstruálható 98 papirusz, és (ha jól számoltam) 18 nagybetűs kódex teljes szövege. A papiruszok kisebb töredékek, egy részük a II-III. századból. A kódexek a Szentírás egészét, vagy nagy részét tartalmazzák, a legősibbek (és így legfontosabbak) a IV-V. századból valók. Szövegük teljes rekonstrukciója azért oldható meg, mert a mai kiadás vagy elfogadja a szövegüket, vagy lábjegyzetben mindig hozza, hogy mi van az illető papiruszban/ kódexben az elfogadott szöveg helyett. A függelék pedig megadja, mely verseknél vették figyelembe az illető kódex, vagy papirusz szövegét. Megadja azt is, melyik könyvtárban, múzeumban lelhető föl az eredeti.

A későbbi kódexeket nem dolgozták bele a kiadásba ennyire alaposan, de azért ha szövegük erősíti valamely ősi szövegtanú tanúságát, azt jelzik. Ilyen módon még mintegy 3000 görög kódexet dolgoztak föl, a függelékből ki lehet bogarászni, pontosan mennyit. Földolgoztak még mintegy 40 latin fordítás-kódexet, és általánosságban jelzik hogy az ókori szír, kopt és örmény fordítások melyik variánst támogatják. Hasonló szinten 73 egyházatya is megjelenik.

Mindez természetesen nem egyik napról a másikra született meg. 200 év folyamatos kutatómunka pillanatnyi állását tükrözi a Nestle-Aland Szentírás. Hát, ezt tudják a németek, ha beindulnak.

Ez azt jelenti, hogy pontosabb képünk van a Biblia szövegének a IV. századi helyzetéről, mint az akkor élt embereknek! Nekik ugyanis max. egy kódexük volt, mi viszont 18-at hasonlíthatunk össze, és a távolabbi múltba is visszatekinthetünk a papiruszokon és az egyházatyákon keresztül. Utóbbi azért kevésbé biztos forrás, az egyházatyák ugyanis emlékezetből idéztek, így lehet, hogy egy-egy variáns csak emlékezőképességük korlátainak tulajdonítható. Az egyiptomi sivatag viszont még tartogathat meglepetéseket. De légy biztos benne, hogy azokat is bedolgozzák majd az újabb kiadásokba.

Úgy gondolom, a tudományos kutatás állásáról nem árt tudni annak, aki szerint a Szentírás szövegét radikálisan átírták. El tudod képzelni, hogy ezek a kutatók, akik egyes kódexeket szóról-szóra összehasonlítottak, évek, talán évtizedek munkájával, más kódexeket egyszerűen elnyeltek? Ami a vatikáni irattárakat illeti, tudnod kell, hogy ez a szövegkutatás eredetileg protestáns kezdeményezés volt, de mára katolikus kutatók is beszálltak. A Nestle-Aland kiadó döntőbizottságában, amely többségi szavazással dönt arról, hogy melyik változat állhat legközelebb egy-egy vers kapcsán az eredetihez, protestáns kutatók mellett részt vesz az a Carlo Maria Martini bíboros, akit egy időben, mint a pápa lehetséges utódát emlegettek. Na, jó, mióta bíboros, vlsz. nem olyan aktív. De előtte ő is szövegkutató volt. Öt azért tartom garanciának, mert neki azután tudnia kell, hogy évtizedes kutatómunkája eleve értelmetlen volt, ha a vatikáni irattárak tele vannak olyan kéziratokkal, amelyek döntően megváltoztatnák a kutatás állását.

Jó, ennek a munkának a részleteibe nem tekinthet bele csak az, aki hajlandó az ügy érdekében megtanulni görögül. Miután azonban ezt végül is bárki megteheti, a kutatók szerintem joggal várhatnak bizalmat a munkájuk iránt. Végül is görög Szentírásszöveghez sokkal könnyebb hozzájutni, mint mondjuk Platon műveihez görögül.

Ha a Szentírást szöveg-szinten bizonytalan, kétes dokumentumnak tartjuk, akkor ezzel az erővel kihajíthatjuk a teljes antik irodalmat, arról ugyanis jó eset, ha 2-3 kései szövegtanú fönnmaradt.