Sziasztok!

Mint mindenhol, ahol a vallás szóba kerül jönnek az indulatok :)))
Nem volt szándékom ilyesmi, bár nem vagyok hive az indulattalanságnak, de csak az folytassa aki birja :) Mindenesetre maradok az észérvek és a "józan" lelkiismeret talaján.
Mindenesetre azt kell látnom, hogy amikor igazam van nem szól senki, hogy "jé ez igaz", ellenben a részletekbe már belekötnek :)
S most témára fel...
LM, nem szeretnélek felszólitani, hogy kussolj, inkább kérnélek, hogy minden körülmények közt maradj :) Érdekel a véleményed, azért jöttem ide hogy halljak másokat is. A logikai ellenvetésekre 100% nyitott vagyok, az eddigiekre válaszoltam is, amire nem azt kérd számon rajtam.
Én is a reinkről beszélek, a katolikusok csak egy kis mellékág, de ha valaki emlitheti a bibliát akkor én is emlithetem a bibliában hivőket :)
A testi feltámadás érdekes, ha egyszer Isten EGY, egy lélek van, akkor minek akarná ő egy részét pokolra juttatni, másikat meg újra ideküldeni...? Nem hiszem, hogy van olyan midnenható aki ok nélkül büntetné magát. Ja, és a klasszikus ellenérvek a földi feltámadásról, kik, hova, mit eszenk, véreznek-e, ha igen miért nem halnak meg, egyáltalán miért jó a testi feltámadás?
A biblia nagyon kedves régi könyv de nem ez az egyetlen dolog szerintem amiben téved :)
A pokolról szerintem sokat lehet tudni: ugyanúgy emberi lelkiállapot, mint a menny. Az Istennel való "nem-közösség" lelkiállapota a pokol, ami legkésőbb haláloddal véget ér.
Most a másokhoz irt dolgaidra:
„ne tételezzünk föl fölösleges létezőket!” - ez Istent is megkérdőjelezi, mellesleg oltári ostobaság a tudomány részéről. Arra hasonlit, hogy amit nem lehet bizonyitani az nem létezik. A nyugati gondolkodásmód meg bizonyitja hogy mennyit ér azzal ahogy bánik a világgal :)
A reink nem tételez fel "lélekdepót", de ha már itt tartunk tényleg megkérdőjelezheted Istent is ilyen alapon, hisz nem látod :) Ha egy lélek lakna mindenkiben, mindenki ugyanolyan lenne, nem?
Sokan ALAPVETŐ tévedésben vannak a szellemi dolgokkal kapcsolatban. Tény, hogy SEMMIRE nincs bizonyiték, mégis van valami. Ezekután kijelenteni, hogy "ezt nem hiszem mert nincs bizonyitva" elég furcsa.
A plútóról... Nem léteznek "megbizható" emberek, akik szellemi dolgokkal kacsolatban útbaigazithatnak. Istenről ne fogadd el más tapasztalatát, csak a sajátod :) A plútóról mesélhet neked egy tudós, mert látta, de egy pap nem tud többet Istenről, mint te vagy én, ez a nagy igazság, mivel benne is UGYANÚGY Isten lakozik mint benned vagy bennem. Gondolkozhat sokat, de ne jelentse ki, hogy ismeri az egyedüli igazságot. A "helyből semmit nem hiszek, amit a másik mond" tényleg nem jó hozzáállás, de szűrni azt kell.
Sanyarú, de azok akik azt mondják értenek hozzá, azért mondják, mert ők ülnek a bársonyszékekben, és ha nem ezt mondanák kikerülnének onnan. De nem tudnak többet, mint egy koldus remete indiában. Én remekül megvagyok tekintélyelv nélkül, mivel megláttam mások ellentmondásait, rájöttem, mi is számomra a jó - ezen te is gondolkodhatnál:
Meghallgatok MIDNENKIT, de MINDENT átrágok az eszemmel és a szivemmel, hogy igaz lehet-e, nem veszek át semmit "egészében".
Bocsi a hosszas csúnyaságokért :)

Matey