Honnan lehet tudni, hogy milyen szinten volt akkor a technika?
Tulajdonképpen erről szól az egész topic. Vannak ma is kézzelfogható tárgyi emlékek. Vannak továbbá a megtalálásukkal kapcsolatos feljegyzések. "Mindössze" ezeket kell értelmezni. Hatalmas tényanyag, természetesen tág teret ad a spekulációnak, de messze nem olyan tágat, mint azt egyesek gondolják.

A mikor és miért kiderítése is ugyanannak a munkának a része, mint a hogyan, meg a mivel.

Petőfi természetesen férfi volt, az a csonthalom, viszont, amit kiástak, lehetett a postamesternő (vagy -né) is. És amilyen módon az egészet intézték, az valahol a kutatás és a sírrablás között volt, ezért hagyományos módszerekkel nem is lesz bizonyíték, azt hiszem.

Az egyház szerepének említésével most nagyon a közepébe nyúltál!
Ugyanis ameddig az egyházon kívül nem volt tudományos élet, addig az egyház dogmatikus felfogása gyakorlatilag lehetetlenné tette a természettudományok művelését. Arisztottelész tanulmányozását ugyanis nem sorolhatjuk ide, mert azt már nem tanulmányozták, hogy igaz-e, amit írt. Aki kilógott a sorból, mint Giordano Bruno, azt megrendszabályozták, ha a "helyes" útra nem is tért rá, de a "helytelenről" letérítették. A tudományos élet kezdeteiről ld a történelemkönyv reneszánsz, felvilágosodás, vallási reformmozgalmak és hasonló című fejezeteit. A dogmáktól megszabaduló gondolkodás (és megfigyelés!) többet hozott 1500-tól 1800-ig, mint mondjuk 300-tól 1500-ig.

Nem beszélve arról, ami kárt az egyház képviselői Európán kívül tettek. A hittérítők által Amerikában és Óceániában megsemmisített írásos emlékekre gondolok. Ha magyar példa kell, a régi hitvilágot (és vele ismeretvilágot) nálunk is kiirtották, hogy helyet csináljanak a kereszténységnek. Hogy ez István idejében volt, vagy előbb, az ebből a szempontból mindegy. Az üdvözülés szempontjait sem vitatom, de tudományosan a veszteség pótolhatatlanul nagy.

Van kivétel is, mint Jedlik Ányos, aki bencés szerzetesként fedezte fel a dinamóelvet, és épített működő villamos gépeket, de alapvetően az egyház mindig is távol állt a tudománytól.

Megint azt kérdezem, kik és milyen alkalomból mondták a fizikáról, hogy lezárult? Bizonyos részei természetesen lezárultak. Ám ezek is újra "megnyílhatnak". A bolygók pályája Kepler után hosszú időre tananyag lett. Dogma mégsem lett belőle, a méréseket folytatták, így ütköztek a Mars pályájának rejtélyébe. Annak nagytengelye (mármint a pályáé, nem a rejtélyé!) elfordulni látszik, bár nem látványosan. A Mars pályája ezért rozetta, nem ellipszis. Ami hosszú időn át rejtély volt, az aztán a relativitáselmélet egyik kísérleti bizonyítékává lett. És mindezt a tudomány elintézte maga, nem kellett hozzá sem ezotéria, sem vallás, sem a sajtó hatalma, sem párthatározat, sem sarlatánok sertepertélése.