Szerintem egyáltalán nem mindegy, hogy ki mundta, de tulajdonképpen szerinted sem. Ugyanis a tudomány nyakába akarod ezt varrni, azaz a tudósokéba. Rendben van, nem várok tőled felvilágosítást, annál is inkább nem, mert 200 éve már orvosi esetnek számított az, aki a Föld laposságához ragaszkodott.

Minősíteni - állításoddal ellentétben - lehet, sőt kell. "Leminősíteni" persze nem kell, de a filozófust, teológust, természettudóst igenis meg kell különböztetni, más a céljuk, megközelítési módjuk, a szakterületük.

Attól tartok, a tudományt a tudomány pillanatnyi állásához tartozó ismeretanyaggal azonosítod. Ezt én indokolatlan leszűkítésnek tartom, és egyben statikussá válik ettől a tudományképed. Az ismeretanyag és a módszerek együtt, ez a tudomány. A mai módszerek alkalmazásával kombinálva a régebbi és mai ismereteket eljutunk a holnapi ismeretekhez és a holnapi módszerekhez. Nincs nagy ugrás, revolúció, minden ismeret kidobása. Haladás van, szívós munkával.

Nem bánom, ha kötekedésnek tartod, amit művelek, én igyekszem fogalmilag és a tények tekintetében is pontos maradni, mások pontatlanságát is vagyok bátor kimutatni, ha tévedek és rámolvassák, azon sem sértődöm meg.

Ezt viszont változatlanul tartom:
"A tudományt meg addig tartjuk meg, ameddig jobb nincs helyette. Ha tudsz alternatívát, nevezd meg, és érvelj mellette! Mutasd be eredményeit, amit a tudományt meghaladva elért!

Válaszul erre ennyit kaptam:
"A távol-keleti élet, filozófia, stb nem az európai tudomány határain belül mozog, mégis léteznek, fejlődnek, csak nem arra és nem abban az értelemben, amit mi értéknek tekintünk. Csinálnak olyat, ami működik, mi meg nem értjük."
Eddig jó, de itt következnének a konkrétabb érvek. Ha például - konkrét topicunknál maradva - a távol-keleti bölcselet tudna valamit a piramisok építéséről, igen jól jönne. És akkor megmérkőzhetne a "technikaimádókkal" (mint én is) Ha viszont a lelkem békéjét akarom helyreállítani, akkor én sem technikai megoldást keresek, de olyankor nem foglalkozom a piramisokkal... kezdem túlmagyarázni.

Még egy kis kötözködés: " a tudomány eljutott arra a szintre , elméletei alapján lehet működő dolgokat készíteni." Nem, a tudomány semmiféle szintre nem jutott el. A tudomány eredményeinek felhasználásával egyre újabb dolgokat lehet készíteni, de így volt ez mindig is! Ez azonban csak "melléktermék", a tudomány célja az ismeretszerzés. Mivel azonban a társadalomban működik egy gazdaság is, mely elég erősen rátelepszik mindenre, a tudomány művelőire elég erős befolyással van az, hogy mire adnak pénzt.

Konkrét példáidról:
Az időjárás megfejtése egy nagy differenciálegyenlet-rendszer megoldása. Neumann is tudta ezt (1945-ben!), ezért utánaszámolt. Egy igen durva modell esetére azt kapta, hogy a számítógép mérete meghaladná a Földét. Egy gyakorlatilag is értelmes modell a mai gépeknek is kemény feladat, de ennél nagyobb gond az adatok hiánya, képzeld el, mi kellene ahhoz, hogy a légkörnek minden köbkilométerébe jusson egy kis meteorológiai mérőállomás.
A Holdnál messzebbre jutással az a baj, hogy az űrhajós vissza is akar jönni, élve. Egyszerűen nem éri meg a felhajtást embert küldeni oda, ahova szonda eljuthat. Politikai presztízs, nemzeti kivagyiság, ezek viszont nem tudományos szempontok. Tudományos okuk, értelmük a Hold-szondáknak volt, a holdraszállásoknak nem. (Ha úgy vesszük, a tudomány 11,2 km/s sebességre felgyorsította az embert, mi gyorsította fel ennél jobban.)
Barguzin. Te meg tudnál különböztetni egy férfi és egy női csontvázat? Én nem. A világhírességüket nem ellenőriztem, annyit tudok a dologról, hogy a "kutató" csoport meglehetősen "sikerorientáltan" (értsd gátlástalanul) állt neki a munkának, és rossz néven vettek minden ellenkezést a hatósági "akadékoskodástól" kezdve a tudományos kétkedésig. A vita személyeskedésbe ment át, ugyanis nem engedték őket a tudományosan akkor egyedül vállalható "nem tudom"-ban megegyezni. A "nem tudom"-ra a kazánkirály nem fizetett volna, mindössze ennyi az ok.
A finnugor eredetre vagy a sumér eredetre még a Grespikhez hasonló idióták sem teszik fel az életüket. Egy tudós is legfeljebb az eredet kutatására teszi fel az életét, én a magam részéről legfeljebb arra, hogy igyekszem az értelmesebben érvelőt meghallgatni és nem a hangosabbat. Ha politikai éle nem lenne a dolognak, akkor az eredet körül sem lenne ekkora csatazaj.

"pedig atudomány milyen határozott volt" Igen, és azt állította, hogy - a tudományos közleményekben részletezett bizonyítékok alapján - ez az eredettörténet állapítható meg. És ehhez járt egy konzisztens eseményleírás. A sumér változattal kapcsolatban ilyenről nem tudok. (Valószínűleg van) Megnézném pedig, de komolyan.

Most ennyit, az úr magához szólított.