penzest(13): Javaslom olvasd el az uj Corel fonok nyilatkozatat arrol, hogy mire fogjak hasznalni a penzt amit kaptak. Arrol beszel, hogy abbahagyjak a veszteseges marhasagok nyomatasat (Linux) es helyette vegre a jovedelmezo uzletagakra (grafikai programok) koncentralnak. Ha ossze akarnam foglalni, hogy szerintem mi tortent itt akkor azt mondanam, hogy az MSFT vett maganak grafikus programokat a .Net platformra es alagyujtott az Adobe-nak.

rayn(15)(20): Az informatika fejlodesenek tortenete a reszletek ujabb es ujabb retegekbe temeteserol szol (information hiding): BIOS->operacios rendszerek->magas szintu nyelvek->konyvtarak->OOP. A melyebb retegekben valo mindennapos turkalas nem produktiv. Az a minimalis hatekonysagnoveles amit egy specifikus esetre esetleg(!!) el tudsz erni nem eri meg a raforditott idot es energiat. Nem beszelve arrol, hogy milyen mellekhatasokat okozhat a turkalas.

A nyitott forraskod mint erv lenyegtelen:
- Az atlag felhasznalok 99.9999%-a nem olvas rendszerkodot. Sot meg a linux hasznalok tulnyomo tobbsege sem.
- Vallalati/allami IT kornyezetben kimondottan karos a buheralas. Ha egy rendszergazda nekiall a ceg szerverenek kodjat buheralni az csak arra jo, hogy a tavozasa utan soha tobbe nem tudja szabvany modon karbantartani a rendszert. (komoly extra karbantartasi koltseg) Raadasul nem is biztos, hogy pozitiv volt a valtoztatas amit csinalt. Azt se felejtsuk el, hogy a rendszergazdak altalaban nem asz programozok - hiszen ha azok lennenek akkor joval tobb penzert rendszerprogramozokent dolgoznanak. Ujabb indok arra, hogy miert ne nyuljon bele a rendszergazda a rendszerkodba. Epeszu IT fonok az ilyen buheralos hajlamu rendszergazdat amilyen gyorsan csak lehet lecsereli.
- Oktatasi celra jo ha van forraskod, de oktatasi celra szamos amerikai egyetem megkapta a Win forraskodjat is.