Ameddig nem érezzük magunkat mindenkivel és mindennel egynek, addig fennáll a csalódás, elhagyás lehetősége.

Az Egység-ben nincs csalódás, nincs elhagyás, nincs harag, nincs bánat....

A paradoxon az, hogy itt már egység sincs, hisz nincs mivel egynek lenni, ha számunkra nincs más, mint egység.

Az Egység elérésehez az egységet is, meg az elkülönülést is el kell felejteni.

AVi