Először is természetesen hatalmas gratuláció az ezüstérem megszerzéséért, ez azért hatalmas siker, eddig a legjobb olimpiai női kézi eredményünk.
Bár személy szerint nagyon sajnálom Beát, meg azokat akiknek ez az utolsó olimpiai lehetősége volt, de úgy érzem, talán nem is baj hogy nem nyertük meg.
Ha megnyertük volna ( az se lett volna azért rossz ), akkor nem törödnénk azokkal a jelekkel, amik azt jelzik, hogy azért a fejekben még nincsen minden rendben.
Az hogy ilyen sok meccsen egymás után le tudtuk adni az 5-6 gólos elönyt hátránnyá, azt jelzi hogy pszichikailag még van tenni való.
Igaz, hogy a tanulságok levonása után majd kiérdemelt EB arany meg a VB arany nem ugyanaz mint egy olimpiai bajnokság, de legalább ezután el meritek hinni, hogy a legjobbak vagytok
, s nem remeg meg a kezetek Athénban.