Az állítólagos vízerózió tudtommal nem a szfinx oldalán látszik, hanem a szfinxet tartalmazó gödör oldalán. (Nem szó szerint gödör, mert a lejtős térszín miatt az eleje nyitott, a szfinx hátulja keletkezett körülbányászással)
A vízszintes barázdákat két tényező együtt okozhatta: az üledék (mészkő) különböző rétegeinek különböző keménysége és a szélerózió, amely nagyjából egyenletesen homokkal szórja be, viszont a lágyabb részeket erősebben erodálja a szobrot.

A homok csak akkor temeti be a szfinxet, ha nem gondozzák a környéket. Amikor üzemel, akár eredeti funkciójában, akár túristalátványosságként, akkor rendszeresen takarítják, ezzel közvetve pusztítják.

A homok a mélyére temetett dolgokat megőrzi, de a felszínén levőket meglepő intenzitással pusztítja.