Kedves Csekk!
Az elmúlt napokban összegyűlt hozzászólásaid (927…934) több ponton (viszont)válaszra indítottak. A választ megírtam, de technikai problémák miatt csak most tudom közzé tenni.

Az a mondatom, mely az Internettóban a "káros" jelzőt tartalmazta, így szólt:
"Az a fajta kreativitás azonban káros, amely tömegével gyárt hipotéziseket és tisztességes ellenőrzés nélkül terjeszti azokat."
(Daniken téma részletekben (384))
Ha ezzel ott megbántottalak, sajnálom, nem volt célom, elnézésedet kérem.
Feltételezed, hogy az általunk kritizált szerzők műveinek olvasása sok embert a "poros" tudományos könyvek olvasására ösztönöz. Ha ez igaz, akkor egyértelműen neked van igazad, a "káros" jelzőt vissza kell vonnom. Sajnos nem ez a helyzet. Az általad feltételezett ösztönzés csak olyan erős, amennyire a szappanoperák klasszikus irodalom iránti igényt támasztanak, vagy amennyire a krimik nyomán visszaesik a bűnözés.
Figyelmen kívül hagyod, hogy a tudományosan megalapozott ismeretekről is lehet másképpen írni, nem csak szárazon. Lehet belőlük regényt írni, mint Szentiványi Jenő, vagy egyszerű, közérthető ismeretterjesztő munkát, mint Öveges József, Almár Iván, de Simonyi Károlyt is ide sorolhatom, a Fizika kultúrtörténete szerzőjeként. Utóbbiak egyébként aktív tudósok is voltak, Öveges teljes találékonyságát a tanításra, a tudomány népszerűsítésére fordította. Ha példaképet keresünk, közülük válasszunk. Stílust, feldolgozásmódot is tanulhatunk tőlük.
Úgy szeretnélek erről legalább részben meggyőzni. Töméntelen tudást szedtél össze, ne spórolj hát a kritikával, rostálj kemény kézzel, amit a mennyiségből veszítesz, legalább annyit nyersz a minőségben. Tonnányi kőzetben grammnyi arany van, ami a kőzettel keverve szinte semmit nem ér, kimosva belőle viszont maga a kincs. Attól még sóder a sóder, hogy a tudatlanok arany helyett is megveszik. A tudás ugyanígy van hipotézisek, féligazságok, sima hazugságok közé keverve.
És nem is reménytelen a helyzetem, mert éppen te írtad kirannak (930) "…Nem, mert az a tudós, aki nem képes az anyanyelvén megfogalmazni annak a köznépnek is az esetleges kérdések esetén a válaszokat, akiknek pedig a pénzén kiművelhette a fejét, azt én nem tartom tudósnak…." Én sem, és a stílus mellett a tartalomra is ügyelni kell.
A tudomány az egészben ott van érintve, hogy olyanok is tudósnak adják ki magukat, akik nem azok, hogy az alapos kutatások elől vonnak el erőforrásokat, továbbá - lehet, hogy szerinted erős a kifejezés, de finomítani csak az érthetőség rovására tudnám - butítják azt az emberiséget, akit a tudománynak okosítania kellene.
Szerinted van mentség arra, ha valaki tudományosan megalapozott tényt elferdítve, hamisan közöl? Ha bíróság előtt tenné ezt, hamis tanúzás a minősítése. Előtted és előttem büntetlenül teheti, de helyeselnünk azért nem kell!

Nekem a precesszión alapuló kormeghatározással kapcsolatban is van kételyem. Te erre megtoldod ezt a hipotézist (Bauval nyomán) azzal, hogy 13 000 éve ismerték is a precessziót. Erre ugyan közvetlen bizonyítékot Bauval sem mutatott, hiszen a korábbi építmények helyén épült újabbakban felfedezett (vagy beléjük magyarázott) erre utaló jelek nem bizonyítják, hogy ugyanezek a jelek az előző építményben is megvoltak.

A feliratok értelmezése hozhat akár jelentős új ismeretet is, de ezt megelőlegezni, és további elméleteket építeni rájuk nem kellene. A technikai adatok hiányára konkrétan - és szövegekből hiányzó adatokra általában - több magyarázat is lehetséges. A közlő számára is ismeretlen, vagy a címzett számára ismert, vagy a tárgyhoz nem tartozó információk egyaránt kimaradnak a közleményből. Hogy mi a konkrét ok, az maga tudományos kutatás tárgya lehet.

Ha Enoch könyvét elküldöd, köszönettel veszem.

A talaj megfúrásával kapcsolatban technikai problémákat sejtek. Egy feltáró fúrás nagyobb rumli, mintha a falat akarnám Hiltivel átbökni. A rázkódás is rongálhatja szfinxet. Elég hitvány kőből lehet, ahogy az oldalán a vízszintes barázdákat nézem (holott az a rész elég hosszú időn át a homok alatt volt, eróziónak nem volt kitéve) Ettől persze lehet a valódi ok az elégtelen baksis is. Viszont ezzel a mondatoddal és a hasonlókkal nem tudok mit kezdeni:
"Kezembe került a közelmúltban egy régi (fekete fehér) fénykép a szfinxről, és hát az is tartalmaz érdekességeket…"
Most akkor érvelünk, vagy a honlapodon történő látogatásunkhoz neked érdeked fűződik, (szóljál, akár ezt a vitát is áttehetjük oda, felőlem legalábbis) vagy mi van?

Mit jelent az első istenek tudása? Szerintem nem sokat, mert nincs ilyen. Viszont meggyőzhető vagyok, és lelki problémáim sem lesznek a régi-új tudástól, ha mégis előkerül. És ezzel nem vagyok egyedül.

Azt nem értem, miért akar mindenki lapos rámpát építeni. Meredek éppolyan jó (több emberből áll egy vontatóbrigád, de rövidebb a táv, kevesebb brigád elég)

Marcel Griaule életrajzát megkerestem, itt található a teljes: http://www.u-paris10.fr/bibethno/marcelg.html
Az alábbi bekezdések érintik a dogonokat:
1931-1933 Mission Dakar Djibouti menée a travers quinze pays différents avec une équipe de collaborateurs. La mission rapporte de nombreux documents (manuscrits, éthiopiens, peintures abyssines & pres de 3000 objets ethnographiques) pour le Musée du Trocadéro.
Marcel Griaule fait une premiere expédition chez les Dogon de la Boucle du Niger.
1938 Doctorat d'Etat, Université de Paris (Masques dogons & Jeux dogons)
1946 Il retourne chez les Dogon et rencontre un vieux chasseur aveugle Ogotomeli. De leurs entretiens, il tirera un ouvrage : Dieu d'eau
1950-1956 Marcel Griaule est chargé d'une mission quasi permanente dans la Boucle du Niger. Le Centre National de la Recherche Scientifique construit pour lui, sur ses plans, un bateau-laboratoire, le Mannogo.
1956 Il décede a Paris d'un infarctus a l'âge de cinquante-sept ans. Les Dogon célebrent ses funérailles selon leurs rites.
Azaz (kissé töredékesen, mert a francia nem a legerősebb oldalam)
1931-1933 15 országot átszelő expedíció, a gyűjtemény számos kézírásos jegyzet, festmények, 3000 néprajzi tárgy a Trocadéro Múzeum számára.
MG első expediciója a dogonokhoz a Niger kanyarulatához.
1938 Nagydoktori a Párizsi Egyetemen: Dogon maszkok és dogon játékok
1946 Visszatér a dogonokhoz, egy Ogotomeli nevű öreg vadásszal találkozik, erről a Víz istene c. könyvet írja.
1950-1956 Szinte állandóan a dogonok közt tartózkodik, egy hajón, melyet tervei alapján a Nemzeti Tudományos Kutatóközpont készíttetett számára.
1956 Meghal szívinfarktusban
Griaule először 1928-ban jár Afrikában, (Etiópiában) A dogon kozmológiával 1946-ban találkozik, tehát a "dogonológiát" a 20-as évektől nem eredeztethetjük.
Griaule munkássága kissé részletesebben, és főleg angolul: http://www.u-paris10.fr/bibethno/marcelja.html
Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy komoly tudományos érdemei voltak, a Dieu d'eau-ban egy kevésbé száraz, olvasmányos stílussal kísérletezett, kevéssé tehet róla, hogy ez sült ki belőle. A tudományos tévedése sem akkora szégyen, próbáljon meg bárki kozmológiáról értekezni valakivel, de nem a saját anyanyelvén!
Még egy "apróság": a Dieu d'eau 1948-ban jelent meg francia nyelven, és 1965-ben angolul Conversations with Ogotemmeli címmel. Talán erre vezethető vissza, hogy ezt követően újra "felfedezték" a dogon kozmológiát.