Hetek óta olvasgatlak titeket, és eszem ágában sem volt hozzá- és beleszólni, de most nem bírom ki.Szerintem egy "Mi neked Amerika" topic nem szólhat másról, mint különböző vélemények egymás utáni sorrendjéről. A leírt kis szösszenetek bemutatják íróikat, a jó megfigyelő (kellő fantáziával) kikövetkeztethet egy egész életsztorit a sorok közül. Érdekesek. A stílus is tanulmányozásra méltó. A vitázók, akik foggal-körömmel védik a saját, objektív igazukat, stílusukkal a saját, néha minden egyéb érték felé emelt nemzeti kultúrájukat mutatják be sajátos módon.
És senkinek sem lehet igaza, hiszen Amerika mást jelent egy ott sosem járt, kőbányai bőrfejűnek, az évente Floridába látogató újgazdagnak, a feketén dolgozó szerencsevadászoknak, az oda nősült/férjhez ment szerelmeseknek, az 56-os magyar emigránsoknak, stb.

Az én Amerikám jó hely, ahol életem párja megfelelő lehetőségeket kapott a kutatásaira. Itt nem frusztrálja a tudósokat a pénz annyira, mint Magyarországon. Az én Amerikám a Grand Canyon meg a sivatag és az óceán - ahol csodákat lát az ember. Van még sok minden, amit szeretek, mégis Budapesten járatom iskolába általános iskolás korú gyerekeimet, mert fontosnak érzem, hogy tökéletesen beszéljék/értsék az anyanyelvüket, tanuljanak magyar irodalmat és történelmet, mielőtt világpolgárokat nevelek belőlük. Én 3 idegen nyelvet beszélek, és tolmácsként/idegenvezetőként bejártam a fél bolygót, Szibériától Új-Mexikóig. Szerencsém volt sokszor, és találkozhattam olyan káprázatos emberekkel ezekben az országokban, akik révén nagyon pozitív benyomásaim alakulhattak ki, és ha később történt is velem néhány megdöbbentő dolog, megtanultam, hogy nem szabad általánosítani. Az amerikaiak sem mind pozitív hősök, ill. csúnya rossz emberek. Pont mint bárhol máshol. Néha elnézegetem őket, sokan nem is tudják, mekkora mázlisták, hogy oda születtek. Élnek burokban. Az idősödő 56-os magyaroknak is jó hely Amerika. De "szívet cserél az, ki hazát cserél", nem? Szakképzett ifjú nemzedékek is letelepedhetnek itt, és vidáman élhetnek az USA-ban, ha nem jut eszükbe nap mint nap egy jó kis meggyleves, vagy az otthonhagyott barátok, vagy a gellérthegyi panoráma. Szeretem Amerikát, jól érzem magam benne, mégis imádok leszállni Ferihegyen és rohanni a mamámhoz.
Parser, veled egyetértek szinte mindenben. Break2, üdvözöllek. Arató Tibor, veled sosem szeretnék vitatkozni. Tiszteletem mindenkinek, és köszönet a jó kis hozzászólásokért. Jó ide bejönni olvasgatni.
Howdy
Ma még Budapestről, de néhány nap múlva megyek vissza Albuquerquebe további benyomásokat szerezni mindannyiunk Amerikájáról.