paul2 Creative Commons License 2000.09.15 0 0 929
Andzsin!
Tegnapi hozzászólásoddal erősen felbosszantottál, ráadásul személyeskedést emlegettél. Te még nem láttál igazán személyeskedő topicot! (Remélem, itt nem is fogunk) Lásd, mire vetemedtem mérgemben:
Kigyűjtöttem a hozzászólásaidból azokat a kijelentéseidet, melyek indoklásával szerintem adósunk vagy. Ezekre valaki cáfolatot adott, amit megjegyzés nélkül hagytál. Emellett néhány további megjegyzést is megengedtem magamnak. Remélem, ezeket nem tekinted személyeskedőnek ; - ) A hozzászólásra számával mindig hivatkozom, a szövegét nem idézem szó szerint.

(915) A Keys of Enoch könyvet már (121) ben is említetted, akkor is ígértél szemelvényt, akkor nem hoztál. A szerző nevét most már meg sem említed.
(886) 4.c. Miért ragaszkodsz a Ménész előtt kóborló törzsekhez, mikor "…az ie. 5. évezred második felében már háziasították az állatokat, növényt termesztettek, házakat építettek…" (A. Rosalie David: Az egyiptomi birodalmak. A múlt születése sorozat Helikon 1987)
(882) 4. Miért kéne tartania a Nagy Galéria tetejének a piramis felső 3 részét?!
(882) 6. A szabadalom az eredetiséget tanúsítja, a működőképességet nem. Miért ragaszkodsz ehhez, mint bizonyítékhoz? Tudsz valami közelebbit a pengében létrejövő változásról?
(882) 7. A délkör felező voltának utánaszámolni elég strapás. A forrás és a pontosság érdekelne, ha ennyire bízol benne.
A Föld középpontjától való távolság akkora, mint az északi sarktól az északi szélesség 57.3 fokáig terjedő távolság. Csakhogy a piramisok kb 300 kilométerrel délebbre vannak, a 60. foknál. Ez 5%os hiba, nem az a hihetetlen pontosság. Ehhez viszont elég az általános iskolai földrajz atlasz, meg annyi geometria, hogy egy radián nem 60 fok, csak 57.3. (jobb térképpel kiderülhet, hogy csak 200 km a hiba, de az sem segít)
(852) 7. Indoklás nélkül nevezel valamit logikai és matematikai nonszensznek. Ha én tennék így, te elfogadnád? Ráadásul építészeti és logisztikai problémáról van szó, a matematikája nem olyan nagy eset.
(852) 11. Gantenbrink stiklijének és következményének mi köze a piramis építéséhez?
(665) 1. Miért, a többi nagy piramisban van felirat. Továbbá szól valami az "imamalom"-magyarázat ellen?
(628) 2. Azóta is keresed a forrást, hogy mivel mérték a japánok a lyukakat? (két és fél hónapja?)
(588) Hogy múlik az idő!! Gantenbrinck 2 éves kiállítása 11 nap alatt 7 évre nő. vö (628)
A mészkőben található üregeket miért kell feltétlen mesterségesnek tekinteni? A geofizikai mérések csak üregeket mutatnak ki, az eredetüket nem! Kiásva nem lettek, a bejáratuk nincs meg, te meg már teremhálózatról beszélsz. Milyen információd van, ami ezt alátámasztja?
(336) Mi akadályozza meg az embereket abban, hogy egy nagy kiterjedésű kőfejtőben egyszerre 600 vagy 1000 követ faragjanak. Miért nem lehetséges ugyanazon az útvonalon egyszerre több követ szállítani, kb 100 méteres távolságokban követhetik egymást a csoportok, így a 2 perces ütemezés teljesen reális. Ugyanez a rampán is érvényes. A rampa felső végén meg ott van az aktuális legfelső szint, azon tovább kell vinni a követ, és megint nincs akadálya, hogy egyszerre többet illesszenek a helyére.
A különlegesen nagy köveket én az átlag (2.5 tonnás) kövek között egy nagyobb létszámú csapattal, és azonos sebességgel húzatnám fel, de ha ez problémás, lehet bonyolultabban is szervezni. A bonyolultabb alakú kövekből (mint a szellőzők környéke) olyan kevés van, hogy a modell utáni faragás és helyszíni utánigazítás is járható út.
(303) Cotterell művét tudományosnak nevezni elég bátor dolog. A számmisztika és belemagyarázás csúcsa inkább. Az ábrák fedésbe hozásának módszere ügyes, de az "eredmény" kiemelése erősen önkényesnek tűnik, különösen azért, mert fényképen Pakal sírköve messze nem olyan részletgazdag, mint a fedési mutatványokhoz használt ábra. A természeti katasztrófákat, amikkel rémisztget, már nem volt türelmem végigrágni.
(297) A történettudomány először elér egy eredményt aztán beszámol róla. Fordítva nem csinálja, mert akkor először a történettudományon belül tör ki a botrány, ld Vörös Győző esetét. A munkások telepe és sírja az ún. szent kerület falának a másik oldalán volt, ezért egyszerűen nem kutattak ott, a homok viszont ott is betemetett mindent, mint pl a szfinx körül. Aki az ásatásokat vezette, az meg éppen a "főgonosz" volt, Hawass! Célja több is lehetett.1. Ő is régész, szakmai munkát is akart, 2. Ezt a területet nem tudta eladni, királysír iránt nagyobb a kereslet, 3. nemzeti öntudat, 4. tele van a hócipője az alternatívokkal, és így már megkérdezheti tőlük, hogy ha a köveket lézerrel vágták és telekinézissel tették a helyére, akkor ez a sok ember csak szájtátónak kellett?
A filmet már láttuk, a történelemkönyvekbe valamivel lassabban fog belekerülni az eset, de bent lesz.
(290) 6. Ha Khefren piramisában már nem működik a piramis-effektus, akkor Drbal mit szabadalmaztatott, a Kheopsz piramist? Az biztos nem fér el a fürdőszobában, a borotvára meg ott van szükségem. (vö 108.6)Ha meg ráteszik a beteg tyúkszememre, azt biztos meggyógyítja, csak nem úgy, ahogy én szeretném! (vö 298)
OK. kicsit poénkodtam, de a lényeget komolyan kérdezem, akkor most mi van a piramiseffektussal?
(261) Mire alapozod, hogy a rampa olyan irdatlan nagy lenne? Koronaszélessége pár méter, rézsüje kisebb kövekkel kifalazható, akkor elég meredek lesz, lejtése elég nagy lehet, mert ettől valamivel több ember kell a vontatáshoz, de így a rövidebb lejtőn hamarabb felérnek! A rampa akár a piramis oldalához is támasztható, ez további megtakarítást hozhat. Számolni lusta vagy, de a népet ilyenekkel rémítgeted: "csak a rampának nagyobb lett volna a tömege, mint az egész piramisnak"
Pontatlan és csúsztat az az állítás is, miszerint "ma egy ilyen gránittömb kivéséséhez és lecsiszolásához minimum HILTI és vidia kell" Kell, mert létezik, és használatával olcsóbban lehet megmunkálni a követ, mint anélkül. Százegypár éve, amikor a budapesti belváros utcáin a máig is meglevő gránit szegélyeket faragták, akkor nem óbégattak vídiáért, hanem nekiálltak azzal, ami volt, közönséges acéllal. Jobban fogyott, mint a vidia, de kellett a szegély, és fizettek érte. (És akkor dédöregapád azt írta volna korx dédöregapjának, hogy minimum acél kell, az én dédöregapám meg azt válaszolta volna rá, hogy közönséges vas is jó volt az ő dédöregapja idejében, jobban kopott, de benne volt a kőfaragás árában… )
(195) "A Khufu piramis előtt két piramis épült…" Ez a következő négy:
- Dzsószeré, ami még masztabának indult, de felturbózták,
- a dahsuri északi piramis, ami már lépcsős piramisnak épült, csak az utolsó fázisban kapott piramis-fazont
- a dahsuri tört piramis, ahol túl meredeken indultak, aztán a katasztrófát megelőzendő fékeztek,
- Sznofru második piramisa, mely már teljesen a három következő technikájával épült, csak lejtése volt a későbbi 52 fok helyett 43 fok 36'.
Mindegyikben vannak belső kamrák, járatokat eltorlaszoló kőtömbök. A "szellőzőkről" nincs információm.
(158) Szerinted Mohenjo Daro helyét mennyiben érintette a jégkorszak? Olyan meleg persze nem volt mint ma, de a 30. szélességi körtől délre, az óceántól pár száz km-re, majdnem a tenger szintjén, a Himalája "takarásában" szerintem aligha fedte jég a területet. Kb a mai Lengyel Alföld időjárásához hasonlót tippelnék.
(142) A lista szerinted tényeket tartalmaz, de valójában ellenőrzetlen tények és kétes következtetések is vannak köztük.
1. platinát nem csak olvasztással lehet előállítani, nemesfém, tehát fémként is előfordul, jóval olvadáspont alatti hőmérsékleten kalapálással szépen alakítható. És ki mondta, hogy primitívek voltak, akik csinálták?
2. A Földön nincsenek is hosszúsági és szélességi körök, csak a térképeken. A Mars, a Vénusz vagy a Hold térképén is. A nagyobb baj, hogy ez egy lehetséges értelmezés, de milyen alapon jelenti ki valaki, hogy mindjárt az egyetlen.
3. Az amerikai elefántábrázolások nyugodtan készülhettek természet után, elefántmaradványokat találtak ugyanis. (Bray-Swanson-Farrington: Az Újvilág) Azóta kipusztult, de ez az elefánt pechje, meg a csodagyártók szerencséje.
4. passz, lehet,, hogy jó rejtély, de itt rossz társaságba keveredett
1. Nem értem. A láva nem kövesedik, hanem dermed, előtte viszont rohadt forró, se dínó, se ember nem mászkál rajta mezitláb. Ha a lávától eltekintek, akkor mindössze az a baj, hogy a fizikai közelség nem feltétlen jelent azonos kort.
6. Az ornitológusok mit mondtak rá?
7. Repképes színarany tárgy? Na neeee! Anyagától eltekintve, a pilóták szerint repülőgépre hasonlít, de mire hasonlít mások szerint. Lehet lepke is! (csak akkor szegény Danikennek is ugrik egy rejtély)
8. Hogy is néz ki a tengerészsapka, és milyen felbontású a sziklarajz? Usánka nem lehetne? A zsebes nadrágon nem vagyok hajlandó kiakadni.
9. Schliemann erős kritikával hitt a legendákban, ha kritika nélkül hitt volna, még ma is bolyongana az ásójával. Priamosz pedig mintha Trója királya lett volna, éppen a testvéri görög csapatok látogatása idején.
10. A vízszint változása is okozhatja, hogy egy kikötő víz alá vagy éppen szárazra kerül. passz.
11. Ez azt jelenti, hogy az egyiptomi papok öltözéke legalább 12-13000 évig változatlan formában fennmaradt valahol! (nem feltétlen Egyiptomban) Ennyire konzervatív divatfelfogás tényleg érdekes.
12. Konkrétan milyen fajta dinoszauruszt ábrázolnak a kövek? (Aztán jön a kötelező kérdés, mi lehet akkor, ha feltesszük, hogy nem dínó?)
13. Nem a Haditengerészeti Intézet, hanem a Légierő Térképészeti Intézete, és nem ezt mondja. Ezt Hapgood mondja, és abban a kísérőlevélben van, amivel a térkép vizsgálatának részletes eredményeit az intézet kiadta. A térkép ahhoz képest pontos, hogy mit tételeztünk fel eddig a 16. sz. elejéről, de ebbe helyenként 100 km-nél nagyobb pontatlanságok is beleférnek.
A részletesebb értékelések nem dícsérik minden részletében:
http://www.intersurf.com/~heinrich/FOG9.html
Az Antarktiszt és Dél-Amerikát pl egyszerűen összerajzolja. (Vagy sokkal inkább valószínű, hogy a közismert térképen nincs is rajt az Antarktisz:
http://www.bermuda-triangle.org/Theories/Inside_Flap/Flap/Warps___Windows/Legend_of_the_Lost/piri_reis_map.html)
Továbbá egyértelműen tengerészeti térképről van szó, mert az Atlanti óceán van középen, a szárazföld pedig a széleken. A szárazföldek belseje egyszerűen költészet. Mégtovábbá az olyannyira megcsodált vetületi rendszere az abban a korban általános, de száz éven belül elavult portolano-vetület. Űrhajóról ilyen térképet csinálni éppolyan képtelenség, mintha CNC gépen ökrös szekeret gyártanánk, gondosan ügyelve arra, hogy az egyes alkatrészek felszínén a bárd nyoma felismerhető legyen.
A térkép ezzel együtt figyelemre méltó, tekinthetjük valódi rejtélynek, csak a kóklereket kellene elhajtani a tájékáról is.
14. Nem foglalkoztam a témával és a 230 oldal riaszt, ezért passz. Személyes véleményem szerint lehet "földhözragadt" magyarázata is, csak nem triviális.
15. Sok kifogásom lenne Ezékiellel kapcsolatban, de csak két kérdésem van, hogy néz ki Blumrich konstrukciója, és hol használják?
16. passz, metallurgiából szerény a tudásom.
17. Honnan tudják, hogy mennyi hiányzik? Leltárcédula nem maradt fenn.
18. -19. -21. Valcamonica és környéke tele van sziklába karcolt ábrákkal, számuk völgyenként néhány ezertől több tízezerig terjed. Valaki talált egy vízfejűt is, ha nem a csibész Vyse kotorta azt is oda. Danikennek - igaz, hogy jó húsz évvel ezelőtt - az antennák ragadták meg a fantáziáját, nem a kapcsolók. Ma már nevetséges feltételezni, hogy mi zsebrevágjuk a mobiltelefont, amiből már nem is mindig áll ki az antenna, de ha mégis, akkor kb 3 cm-re, a figura meg idejön a szomszéd csillag mellől, aztán itt parádézik az antennáival, mint a szarvasbikák Gemencen.
20. És miről jöttek rá, hogy az a naprendszer, láttam már hasonlókat, finoman szólva nem voltak meggyőzők.
22. Talán megvolt nekik Nárai-Szabó Kémia c. könyve. A villany csak azért "kötelező" az alumínium előállításához, mert igy olcsóbb.
23. dogon ügyben kezdő vagyok, de igyekszem, mert túl sok a hívő, valakinek gyanakodnia is kell ; - )

Érdemi válaszaidat türelmetlenül várom, keddi előfordulásomig is üdvözöllek

paul2

Előzmény: andzsin (922)