nem bánom, elmesélem a korábban említett balesetet.
Barátunk kora reggel a győri Vasútállomásra száguldott
éppen kb. 120 km/h (a rendőrségi jelentésből) sebességgel,
amikor kidurrant a bal első gumija.
A helyszín: egy kb 8 méter magas közúti töltés, amely régi
stílusú "kőkerítéssel van szegélyezve".
Barátunk érzékelvén a defektet megpróbálja kormányozni
a járművet ( 900 S 2.0i 1981 ), amely ennek ellenére
megpördül és az út jobb oldalán lévő oszlopkból hármat
leszakítva (mindezt az autó vezető felőli oldalával)
legurul a töltés oldalon, nekiütközik a töltésoldalban
lévő beton-átemelő-szivattyúháznak, majd továbbgurul a
töltés aljára.
A helyszinelő rendőrök rutinból a már-már hullaszálítókat
akarják hívni, amikor a sofőr rájukköszön, mivel őmaga
baleseti sebész így ismerik egymást.
Mindez 2000. május elején történt. A sofőr megúszta
az esetet egy medencetöréssel, mint utólag kiderült
az mentette meg, hogy nem volt bekötve a biztonsági
öv. Az ütközésnél ugyanis a vezetőülés elmozdult a helyéről
és ráköltözött az "anyósülésre".
A doktorúr szeptembertől újra rendel.
Magam is láttam az autót a "roncstelepen". Nem hiszitek el,
de a kocsi tulajdonképpen felismerhető állapotban, bár totálkárosanű
vészelte át a történteket.

Szerintetek mi maradt volna egy japán csodából...?

Szasztok: Ede