hools Creative Commons License 2000.09.07 0 0 1204
Egy érdekes cikk a friss HVG-bol:

"Kolossváry György: Fradi-igazság

Egy ország tudja, hogy "lenyúlták" a Fradit, sokan azt is tudják, kik. Csak a nyomozó hatóságok nem kívánják ezt tudni. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a sportklub gazdasági átvilágításáról készült szakértői jelentés alapján 1999 elején indított nyomozást ­ belügyminiszteri felkérésre. Az eljárás végére a közelmúltban, másfél év után tettek pontot. Záróaktusként a Fővárosi Főügyészség megszüntette a főkönyvelő ellen a számviteli figyelem megsértésének vétsége miatt indított nyomozást. Ezzel egyébként egyetértenek a pénzügyi-gazdasági vizsgálatot végző szakértők. Az ügy szőnyeg alá söprése ott kezdődött, hogy akiknek (a klub ügyvezető elnökének és elnökhelyettesének) a tevékenysége következtében 1996­1998-ban a "Dunába" kerültek az egyesület százmilliói, azokat a nyomozó hatóságok majdhogynem hátba veregették.

Közismert, hogy a klubnak 1995­1996-ban közel 600 millió forintot hozott a labdarúgócsapat sikeres szereplése a Bajnokok Ligájában. Az egyesület pénzügyi hiánya 1997 végén 439 millió, az APEH-hel és a társadalombiztosítással szembeni együttes tartozása pedig 154 millió forintra rúgott. Hová lett a pénz? ­ teszi fel ismétlődően a jogos kérdést a közvélemény. A pénzügyi szakértők megállapítása arról árulkodik, hogy annak tetemes részét nem az alapfunkciókra, a sporttevékenységre, a szakosztályok működésére fordították. Miközben a Fradi egyes szakosztályai éves versenyprogramjuk korlátozására kényszerültek, az ügyvezetés tagjai csak éppen toronyórát lánccal nem ajándékoztak maguknak. Miniszteri fizetéseket meghaladó béreket vettek fel, éves prémiumaik ugyancsak kirívóak voltak. Az elegáns Üllői úti tárgyalótermet mellőzve luxusszállodákban rendeztek fényűző belföldi fogadásokat, pazarló külföldi, úgynevezett sportdiplomáciai utakat szerveztek, melyeknél több esetben fennáll a magáncélú felhasználás gyanúja is. A nyomozáskor azt sem tisztázták, hogy az ügyvezető elnökhelyettes milyen egyesületi feladat elvégzésére utazott 1997­1998-ban a kapruni síparadicsomba vagy Opel-szemlére Genfbe. Visszaélés gyanújának árnyéka vetődik a nagy értékű személygépkocsik jóval piaci ár alatti értékesítésére. Fűszerezi a tobzódást az üzemanyagköltség-térítések kirívó mértékű, jövedelemkiegészítő jellegű elszámolása, vagy akár az ügyvezető elnök titkárnője lakásának bérlőkijelölési jogára odalökött félmillió forint, amely a rendeltetésellenes kiadás eklatáns példája. Az ügyvezető elnök viszont 1997 októberében intézkedett a felügyelőbizottság külső szakértő bevonásával elkezdett vizsgálatának leállításáról.

Az ügyvezetés a rábízott egyesületi vagyon felelőtlen kezelésével, rendeltetésellenes felhasználásával, gondatlan, jelentős eladósodást okozó gazdálkodással, a rendelkezésre álló pénzeszközöket számottevően meghaladó pénzügyi kötelezettségvállalással óriási kárt okozott az ország legpatinásabb sportegyesületének, a közhasznú szervezetnek. A gazdálkodás ellehetetlenítését látva jó néhány cég elállt az FTC szponzorálásától. Mi kell még, hogy a hűtlen kezelés vétségének gyanúja előterjeszthető legyen?

A nyomozó hatóságok az eljárás során a bűncselekmény fogalmát a szándékos elkövetésre szűkítették le. Szerintük "az egyesület pénzügyi hiánya, eladósodottsága, a pazarlónak minősített gazdálkodás önmagában büntetőjogi felelősséget nem alapoz meg". A tényállás minden bizonnyal valóságosabban megállapítható lett volna, ha azt is vizsgálják, milyen vezetői cselekmények, mulasztások váltották ki a pénzügyi hiányt, a számottevő eladósodottságot. Ha jobban beleolvastak volna a büntető törvénykönyvbe, megvilágosodott volna, hogy a gondatlanságból elkövetett cselekmény ugyancsak bűncselekmény. A főügyészség azt mondja, "a hanyag kezelés vétségének elkövetése a törvényi tényállás alapelemének hiánya, a törvényen alapuló vagyonkezelés miatt nem állapítható meg". Hogy miért hanyag kezelésről beszélnek, rejtély. Úgy tűnik, nem olvastak hűtlen kezelésről. Idézett megállapításukhoz hozzá kell fűzni: a pénzügyi szakértői jelentés tartalmazza, hogy a belső szabályzatokban foglaltakat a klub ügyvezető elnöke és helyettese miként sértette meg.

Az ORFK nyomozást megszüntető határozata ellen tavaly novemberben panasz érkezett a Fővárosi Főügyészséghez, amely márciusban a panaszt elutasította. Az indoklás helyenként szó szerint megismétli az ORFK-határozat indoklásában szereplő sablonszerű mondatokat, amelyek tükrében a nyomozás renyhesége tetten érhető. Illik alkalmazkodni, ha a koreográfiát magas szinten készítik. Ezután az ügyben közérdekű bejelentés érkezett a legfőbb ügyész helyetteséhez. A csoportvezető ügyész erre adott válaszának lényege: "A panaszolt határozatban rögzített, helyesen megállapított tények és jogi indokok alapján a nyomozás megszüntetése törvényes." Az iromány elkészítését alighanem sűrű kézmosás előzte meg.

Úgy tűnik, a vagyon hanyag vagy hűtlen kezelésének büntető törvénykönyvi megfogalmazását is konkrétabbá és kezelhetőbbé kell tenni. S természetes követelmény a nyomozó hatóságok munkájában a megalkuvás nélküli következetesség és a professzionális módszerek alkalmazása. Napjaink gazdasági bűnüldözése mintha időről időre nélkülözné e fontos kellékeket. A Fradi-színjáték kulisszái azt visszhangozzák: messze még a jogállamiság, messze még az Európai Unió.

(A szerző közgazdász és könyvvizsgáló, kincstári biztos)"

Üdv és HAJRÁ FRADI!!!
hools