Derék dolog, hogy megpróbálod összeszedni a tényeket, de azt hiszem egy-két kakukktujás került közéjük (ami nem annyira tény, mint a többi):
4. Nem ellenérv, hogy a Waseda egyetem szerint nagy munka piramist építeni. Sok kisebb (de nem kicsi!) építményen begyakorolt technikával attól még meg lehet csinálni. A japánok piramisépítési kísérlete egyetlen dolgot bizonyított, hogy még gyakorolniuk kell. A szerződtetett araboknak inkább a szája járt, mint a keze, így persze nem megy. (Igen jól szórakoztam a filmen)
5. A Nagy Piramis kilóg a sorból. Persze, csakhogy mindegyik kilóg, pl a harmadik a legkisebb, de abban vannak átlagosan a legnagyobb kövek!
6. A topic közepét sem árt elolvasni, érdekes pl a 706. hozzászólás, miszerint a halotti imákat élőszóban való ismételgetés helyett írták a falra. Azaz ameddig volt keret "imádkozomunkások" megfizetésére, addig nem kellett a felirat. Nagy marhaságnak tűnik, de a tibeti imamalmokat csak kézzel megforgatják, sőt az imazászlók szélenergiával imádkoznak! (hol van még ettől a kereszténység ;- )
7. Herodotoszt etették azzal, hogy 100 000 ember építette, alaposabb számítás 30-50 000 embert ad! Magam a kőszállításra végeztem becslést, <2000 lett az eredmény.
8. Egyszerű optikai irányzás, csak pontosságot, gyakorlatot és türelmet igényel.
9. A "Föld tömegközéppontja" kicsit mélyebben van, mint tudjuk, amire te gondolsz, az az, hogy a piramison átmenő délkör úgy osztja ketté a Földet, hogy azonos mennyiségű szárazföld esik a két félre. Én azért hozzátenném: Állítólag. Te utánaszámoltál? Mert ha van mondjuk 5 % eltérés, azt elég macerás kimutatni, ellenben ez a pont akkor eldobható. (Láttam én már füllentő áltudóst)
10. Követ radiokarbon módszerrel nem is lehet meghatározni, a benne itt-ott levő fatárgyak jöhetnének szóba. A "hivatalos" álláspont nem ezen alapul.
11-12. Gantenbrinck csinált valami disznóságot, eltért az engedélytől, csak ezzel nem dicsekszik. Az a gonosz Hawass meg olyanokat enged a rábízott nemzeti vagyon közelébe, akiknek nem kell állandóan a sarkában állni.
A kallantyúkról elég sok mese van, valaki azt állította, hogy vas, csak azért, hogy csodálkozhasson. Érdekes, hogy azt a kérdést senki nem feszegeti, hogy ezek a járatok az induló szakaszon miért nem egyenesek? Kilátni nem lehetne rajtuk akkor sem, ha kiérnének a szabadba.
13. Aligha légüres az a tér, mészkőplatón áll a piramis. Üreg meg előfordul a mészkőben máshol is. Megvizsgálták a platót a piramisoktól távolabb is?
14. A csúcstechnika nem mindig a legalkalmasabb. Hiába bronzkor, a gránitot diorit szerszámokkal munkálták meg. (A diorit a gránitnál kissé keményebb kő, diorit szobrot is csináltak persze, azon jobban kopott a szerszám, de nem érdekes) Bonyolult dologra ne gondolj, cipó formájú kőről van szó. Ameddig megfelelő alakúra nem kopik, addig kényelmetlen kissé, meg inkább durva munkára való, aztán mikor már csak zsemle méretű, eldobják. Bronz vésőket is használtak pl a feliratokhoz, ha elformátlanodtak, kiigazították, mint ma a hidegvágót. Állítólag ismerték a mai gyémántszerszámok trükkjét, a beágyazott szemcséket is)
15. Nem példa nélkül való, hogy az építmény a szarkofág köré épül. Még az is lehet, hogy kifelejtették a fedelet, vagy rájöttek, hogy addig is tartania kéne valakinek, míg a fáraót bepakolják, és inkább kihagyták, de az is lehet, hogy szállításkor eltörött és nem volt idő pótolni.