Sziasztok! Sajnos még nem volt időm végigolvasni az egész topicot, viszont most sürgős segítségre lenne szükségem. Az egyik Újfoundlandim azt a szokást vette fel, hogy amikor csak meglát valakit a családból, elkezd sírdogálni. Néha magában is vonyít, vagy mély hangon bőg. 8 éves, egyébként rendkívül nyugodt, és jó kondiban van. Mindenét végigtapogattuk, megnyomogattuk, nem fáj semmije, a tekintete is tiszta. Lehet, hogy a lelke fáj? Néha előfordul vele, hogy "mehetnék-je" támad, olyankor egy séta, vagy egy úszás segít rajta, talán most is ez a gond...
Volt mát valakinek hasonló tapasztalata? Adjatok tanácsot! Előre is köszi!